Kang Hae Ryung
1 / 1 oldal • Megosztás
Kang Hae Ryung
Kang Hae Ryung "Hayley"
Ilyennek látják a külsőmet
Felvételi követelmények
1. Kérem jellemezze külsejét a lehető legrészletesebben, a kérdések alapján!
- Írjon a testalkatáról, magasságáról, bőrszínéről!
170 centi magas lány vagyok, a súlyomat viszont nem fogom elárulni, szeretném meghagyni a saját privát adatomnak, amiről csak egyetlen ember tudhat: jómagam. Nem vagyok se duci, se anorexiás, inkább a normál alakú emberek közé sorolnám be magam. A magasságomból adódóan hosszú lábakkal rendelkezem, amikre igyekszem minél többet edzeni, mert a fenti levegőt is csak akkor jó szívni, ha az ember igazán otthon érzi magát a bőrében, én pedig nem lennék így vele, ha nem fordítanék elég időt az idomaim feszesítésére. A genetika csodája lehet, hogy viszonylag széles csípővel, vékony derékkal és dús keblekkel áldott meg a sors, így mondhatni tökéletes homokóra alkat vagyok, viszont nagyon oda kell figyelnem arra, hogy a testem jó formában maradjon. A bőrszínem tejfehér, az a fajta vagyok, aki télen nyáron világít, míg más emberek folyamatosan lebarnulnak, és pont ezért van az a hátrányos tulajdonságom, hogy ha elpirulok, akkor az egész testem kissé rózsaszínes árnyalatban játszik.
- Készítsen leírást az arcáról!
Mondhatni szerencsés vagyok, mert az ázsiai génjeim elég jók: azaz mindenem természetes, ezt már az elején leszögezném. Soha nem volt dupla szemhéj műtétem, vagy ajakfeltöltésem, nem csináltattam magamnak V vonalú arcot. Az összes arcvonásom természetes, és ha valaki jobban megnézi akkor látja, hogy éles és határozott vonásaim vannak. Viszonylag nagy és mosolygós szemeim vannak, az orrom viszont nem teljesen egyenes, mivel kiskoromban egyszer eltörött, és egy kis görbület maradt ott. Nagyon szeretek mosolyogni, ezért mondhatni mindennapi kiegészítőként hordom magamnál azt is. Általában csak visszafogottan sminkelek, egy vékony tusvonalat szoktam húzni a szempillatőbe, ezt csak szempillaspirállal és nude színű rúzzsal koronázom meg, illetve alkalommakkor, és ha buliba megyek, szeretek színesebbet, esetenként vöröset használni. A hosszú hajamat általában felkötve vagy kontyban viselem amíg suliban vagyok, mert nagyon idegesít, ha odalóg mindenhova. Persze amint kijövök megszabadulok a hajgumitól vagy a hajtűktől, és amint megrendeztem az amúgy derékig érő, szőke sörényem, már megyek is tovább.
- Hogyan öltözködik?
Leginkább a csinos és egyszerű darabokat részesítem előnyben, de azokból is a különlegesebbeket kedvelem, amiket nem visel mindenki, Vizsgázni például az esetek 90%-ában nadrágkosztümben megyek, balerinacipővel, mert egyrészt abban nagyon kényelmes órákig üldögélni, másrészt pedig nem célom a lábaim mutogatásával megkapni a kettest. Ha állásinterjúra megyek, akkor viszont bevetem a szoknya és karcsúsított blézer kombinációt. Általában próbálom úgy összeválogatni a ruháimat, hogy minden egyszerre legyen kényelmes, és finom eleganciát sugallva mutassák meg az egyéniségemet. Nem szeretem a hivalkodó színeket, ezért a kedvenc darabjaim mind föld és pasztellszínekben játszanak, meg persze tömve van a ruhatáram a semleges színű darabokkal is. Viszonylag sok cuccom van, és nagyon szeretek vásárolni, de arra odafigyelek, hogy ne essek túlzásokba és csak azt veszem meg, amit bármikor viselhetek. A rakott, masnis, fodros ruhadarabokat próbálom kerülni, mert az én ízlésemhez azok túlságosan kirívóak. Szeretek magassarkút is viselni, de általában hanyagolni szoktam, mert a mindennapi, rohanó életben nem túl praktikus darab. Kedvenc kiegészítőim a hatalmas táskák, amiből tényleg embertelen mennyiség van a szekrényemben még úgy is, hogy el szoktam adományozni a már megunt darabokat. Ékszerekből leginkább az ezüstök tetszenek, de leginkább csak fülbevalót és a bátyámtól kapott elefántos nyakláncot – ezer éves – viselem a mai napig.
Ilyennek tartanak
2. Fogalmazza meg jellemét, a megadott szempontok alapján!
- Milyen személyiségnek írná le magát?
Törtető, erős nőnek. Nem vagyok feminista, és nem vallom azt, hogy mindenáron küzdenem kéne a nők jogaiért, inkább megmutatom másoknak, hogy elég jó vagyok. Pont ezért mondhatom magam teljességgel maximalistának és realistának. Nem keveredek olyan dolgokba, amik ellenkeznek az elveimmel, de rugalmas típus vagyok, tudok engedni, ha meggyőznek. Viszont a hülyeséget és a tehetetlenséget teljességgel elutasítom. Pont ebből következik az, hogy törekvő és okos vagyok, az utóbbit pedig nem nagyképűségből jelentem ki, csupán arról van szó, hogy világ életemben vért izzadtam azért, hogy egyszer ezt kimondhassam. 16 évesen híreket olvastam azért, mert tájékozott akartam lenni. Érdekelt, hogy a városban hol történt rablótámadás, merre volt baleset, mert akkor tudtam: ha oda keveredek, vigyáznom kell. Pont ezek miatt gondolnak engem nagyon sokan merevnek, de ez egyáltalán nincs így. Imádok mosolyogni, nevetni, emberekkel lenni, ezért is, ha találkozom valakivel, mindig helyzetben kedves vagyok. Még akkor is, ha idegen az illető, ilyenkor annyiban változik a helyzet, hogy a barátságosság és a barátság fogalom nálam nagyon elkülönül. Nyitott vagyok mindenféle kapcsolatra, szeretek emberekkel ismerkedni, és mindenekelőtt nagyon boldog vagyok, ha más is ugyanígy áll hozzám. A fentebb leírtak csak a belső igényeimet jellemzik, egyáltalán nem vagyok olyan ember, aki másokat hülyének nézne, illetve de, maximum magamban gondolom a dolgokat, mert nem célom senkit sem megbántani. Azt viszont fontos rólam tudni, hogy a tartásom nem engedi, hogy saját magamból csináljak hülyét, és ha valaki egyszer eljátsza a bizalmamat, az elvágja magát nálam, és utána nagyon kell pedáloznia azért, hogy visszakapja.
- Milyen pozitív tulajdonságai vannak?
Csapatjátékos vagyok, imádom ha körülvesznek az emberek, és kifejezetten kedvelem a nyüzsgést, a hangzavart, a nagyvárosi életet. Pont ezért is választottam az egyetem gazdaságtudományi karáról szakot, hiszen a reál tárgyakból is erős vagyok, szeretek másoknak tanácsot adni. Emellett elmondhatom magamról, hogy széles érdeklődési körrel rendelkezem, azaz én sem mindig a matekkal vagyok elfoglalva, nagyon szeretek például olvasni is, esetleg túrázni, és az egyik álmom az, hogy körbejárjam a világot. A realisztikus világnézetem persze arra meri következtetni az embert, hogy be vagyok savanyodva és nem vagyok benne semmilyen őrültségben, de mindez nem igaz: nekem is, ahogyan minden embernek van egy bakancslistám, aminek minden pontját szeretném majd kipipálni, és természetesen folyamatosan bővítem is emellett. Elmondhatom magamról, hogy 100%-ig igényes vagyok, ami a külsőmet, a munkámat, és az életet illeti.
- Milyen negatív tulajdonságai vannak?
Nagyon bizalmatlan vagyok azokkal, akik ilyen olyan módon próbálnak a közelembe kerülni. Persze mindebből ők semmit sem szoktak érezni, de bennem még ott van. Nehezen adom meg a tényleges bizalmam, de ha valaki elnyeri, akkor őt hamar besorolom a barátaim körébe. Viszont attól függetlenül mindenki törékeny jégen táncol nálam, és egyetlen húzással, hazugsággal tönkremehet egy kapcsolat velem. Persze hajlok az újabb esélyek adására, és tudom, hogy felesleges haragot tartani, de egy kicsit hát... bosszúálló típus vagyok. Ha valaki úgy rak alám, hogy én azt nem tudom megoldani, akkor utána én is ugyanezt képes vagyok megtenni. Illetve a túlzott magabiztosságom miatt rengetegen néznek nagyképűnek, pedig én személy szerint tartom magam annak, csak tisztában vagyok az értékeimmel, és a hibáimmal. Mindemellett a mániám, hogy jónak kell lennem a lehető legjobb dologban, és ha valami nem sikerül, akkor hajlamos vagyok magamba zuhanni és hisztizni egy sort, és csak utána keresni a megoldást. És ami mind közül a legrosszabb: imádok enni. Folyamatosan eszek, képes vagyok egyedül betolni egy családi pizzát és utána desszertet kérni, illetve hajnalban szoktam nassolni, aminek a testem nem igazán örül, de másnap mindig fél órával többet edzek, ha ilyesmi van.
- Mik voltak a céljai, amiket eddig elért?
Végigcsináltam 40 könyvkihívást, 5 sorozatkihívást, 20 maradjunk fittek! kihívást... ja, hogy ez senkit sem érdekel. Jó érettségivel zártam a középiskolás tanulmányaimat, és ezért az ország egyik legjobb egyetemének gazdaságtudományi karán tanulhatok tovább. Szöulban maradhattam, és nem kellett haza, vagy vidékre mennem... Ja és befejeztem az együnk minden nap egy gyümölcsöt kihívást is!
- Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
Szeretném elvégezni az alapképzést, utána pedig egy olyan mesterképzést választani, ami biztos megélhetést jelent majd a számomra, és amivel jó pozíciót szerezhetek majd magamnak. Szeretnék majd egy pasit, egy kutyát, egy saját házat, aztán azt, hogy a pasimból férj legyen és végül gyerekeket... De ez még nagyon a jövő zenéje, addig is gyakorlok a bátyám fián.
Hasznos információk
Státusz: normál karakter |
Becenév: "Hé, Kang!" Kang Hae Ryung (Han Byulnak), Hae, Hae Ryung, Hayley |
Születési hely és idő: 1996. március 2. USA, Los Angeles |
Play by: Kwon Na Ra |
Csoport: egyetemista |
Iskola neve: SNU |
Lakhatóság: most már otthon |
Szak vagy irányultság: Gazdaságtudományi kar - alkalmazott közgazdaságtan |
Évfolyam: 2. félévet fejezte be |
Életem egyik darabkája
- Kislányom, milyen szép nő lett belőled! – jött oda hozzám apa, és ölelt meg annyira szorosan, hogy félő volt: a finom csontozatom egyszerűen csak elroppan miatta. Én nem emeltem fel a karjaimat, hogy viszonozzam a gesztust, csak kikerekedett szemekkel, bénán magam mellett lógatva vártam, hogy végre befejezze, mert ez nem illik hozzá.
- Mit akarsz? – kérdeztem hűvösen tőle és hátra is léptem egyet, mielőtt még arcon is csókolna, mert annyira vágyik a dologra.
- Történt egy kis incidens, ami miatt ide kell utaznom. – jelentette ki végül, én pedig félrebillentett fejjel vártam a folytatást. Pontosan tudtam mi az incidens. Nem az, hogy a kislányát, ahogyan ő fogalmazott, már nem látta hat éve. Az incidens üzletet jelent az ő szótárában, én pedig ennek a részese leszek.
- Mi a véleményed arról, hogy továbbtanultam? – tettem fel a kérdést, hiszen Dae Hyunnal ellentétben, én valamennyire követtem a családot, hiszen a gazdasági szak tökéletes lesz majd arra, hogy a cégnél dolgozhassak. Ja. Lennék, ha nem nézne le azért, mert nem farokkal, a lábaim között születtem.
- Nagyon ügyes, vagy. Csak így tovább – simogatta meg a fejem, teljesen elfeledkezve arról, hogy már nem vagyok kislány. Le merem fogadni, hogy azt sem tudná megmondani, hogy éppen milyen karra nyújtottam be a jelentkezésem, nemhogy még a szakról is beszéljen.
- Viszont a segítségedre lenne szükségem – nézett rám mosolyogva, és a hátamra simítva a kezét, már irányított is kifelé az egyetemről, az autója felé. Pontosan tudom mi lesz most. Elvisz valami puccos kajáldába, hogy úgy érezze akkor egálban vagyunk, mert ő megetet, amíg én teljesítem a kérését. Az már nem számít, hogy én ezt az egészet hülyeségnek tartom, egyelőre meg akarom hallgatni, hogy mit akar.
._._._.
- Láttam, a Facebookon, hogy nagyon szeretsz sportolni – mosolygott rám, én pedig a marhaszeletet bökdösve pillantottam fel. Egy apának szerintem inkább azt kéne mondania, hogy „látom még mindig szeretsz sportolni”, de ő a jelenlegi szavaival nem is próbálta meg eltitkolni, hogy valójában szarik rám.
- Olyasmi – válaszoltam, aztán letettem a villámat, és a lábaimat keresztbe téve néztem rá. – Mit akarsz? Most bökd ki, mert dolgom van.
Mosolyogva rázta meg a fejét, de én láttam a tikkelő szemét, ami pontosan azt jelentette, hogy nem tetszik neki, ahogyan szóltam hozzá. Mindennek ellenére nem fog leállni veszekedni velem, mert fontos dologról van szó. Pont ezért is használom ki a helyzetet és húzom az agyát, fizettetem ki vele a prémium minőségű húst, amihez hozzá sem nyúltam, és a közeljövőben sem szándékozom tenni. Inkább elmegyek disznóbőrt enni a barátaimmal, mert egyrészt nem vagyok túl válogatós, másrészt pedig az evéshez jó hangulathoz van szükségem, és minimum ahhoz, hogy ne akarjon felfordulni a gyomrom, miközben falatozom.
- Egy lehetséges ügyféllel találkozom. Hozza a fiát, és arra gondoltunk, hogy bemutatlak neki, mert úgyis nagyjából egyidősek vagytok. – házassági ajánlat. Tuti azt akarja! Hogy ezek után elkezdjek randizni egy tök idegen csávóval, akiről még azt sem tudom, hogy hogyan néz ki. Lehet, hogy szőrös anyajegy van az állán és a derekamig ér! Az sem lepne meg különösebben, ha tényleg ez lenne a helyzet, tekintve, hogy apám elhiszi, hogy joga van még a páromat is kiválasztani. Hála az égnek elég messze volt tőlem eddig, és azt csinálhattam, amit akartam.
- Mikor kéne mennem? – tettem fel a kérdést, mert úgyis az a legegyszerűbb, ha belemegyek a dologba. Amúgy is szeretek teniszezni, szóval nem is tartottam annyira rossz ötletnek a dolgot.
- Holnap. De van egy feltételem. Veszítenünk kell, az üzlet érdekében. – ja. Hogy ez nem is barátságos teniszezés lesz. Szándékosan kell veszítenem. Király.
._._._.
Már órákkal a meccs előtt a klubban gyakoroltam a szervát a barackszínű sportruhámban. Mondhatni inkább nem gyakoroltam, hanem olyan dühös szervákat adtam le, amitől minden egyes alkalommal majdnem leszakadt a karom, és a szoros lófarkamból is kiszabadult a babahajam, ami az arcomra tapadt az izzadtságtól.
- Szerintem jobbat tenne neked egy bokszzsák – hallottam meg egy mély, öblös férfihangot, és éreztem, hogy csak jobban felmegy bennem a pumpa attól, hogy mosolyog. Az a galád idegen mosolyog a nyomoromon! Nem elég, hogy apám kihasznál, hogy mutogasson egy perverz férfi perverz fiának, idehív bohóckodni, hogy hülyét csináljak magamból a semmiért, még ez is... Hirtelen erős késztetést éreztem arra, hogy őt használjam bokszzsáknak. Erőltetett nyugodtsággal fordultam meg, hogy szembenézhessek a nálam amúgy majd húsz centivel magasabb sráccal, és összefont karokkal a mellkasom alatt néztem végig minden négyzetcentijét. Jól néz ki. A bőre napbarnított, emellett dús, sötétbarna haja van, és mosolygós, fekete szemei... idegesítő vigyorral párosítva. Tökéletes leírása a helyi menő fiúknak, akik füzetben számolják a megdugott egyedeket. Persze a nevüket általában nem tudják, csak a „csinos szőke”, a „nagymellű vörös” és a „tüzes fekete” létezik számukra. Figyeltem, ahogyan ő is végignéz rajtam, és elégedett mosoly költözik az arcára. Nem igazán tudja, vagy nem is szereti palástolni, valaki, esetleg valami tetszik neki, én pedig ezt csak egy halk sóhajjal nyugtáztam.
- Teljesen mindegy, hogy mit csinálok, te úgyis mögém kerülnél, hogy a seggemet nézd. – morogtam az orrom alatt, és elmentem mellette, még mielőtt egy újabb megjegyzést tenne.
._._._.
Mindezek után pontosan volt olyan szerencsém, hogy még egyszer láthassam a srác hülye vigyorát, ugyanis a titokzatos ügyfél fia – mint kiderült - történetesen ő. Persze mindennek a pozitív oldalát kell nézni, szóval most csak szimplán örülök neki, hogy nemhogy szőröset, még anyajegyet se nagyon látok az arcán és hát... tényleg jól néz ki. Nagyon jól néz ki... Talán túl jól néz ki, de a vigyora annyira irritál, hogy legszívesebben az ütőmmel törölném le.
A kötelező bemutatkozás után végre kezdetét vehette a teniszmeccs, ami hát... Elég érdekesre sikeredett úgy, hogy nem csak én voltam az egyetlen, aki szándékosan bénázott. Már abból láttam, hogy a srác ért magához a sporthoz, ahogyan megfogta azt a szerencsétlen eszközt, amivel visszaadhatná apám szerváját, ő pedig tudta, hogy én milyeneket adok le, ha ideges vagyok. Ez pedig csak még jobban húzta az agyam. Találnék egy tökéletes partnert arra, hogy játszhassak egy jót, erre annyi feladatot kaptam, hogy a sörhasú apjának a hülye ütéseit elbénázzam.
- Apa, majd én szerválok! – mosolyogtam rá angyalian a férfira, aki csak a szemével jelezte, hogy mindezt nem tehetem meg. Figyeltem, ahogyan a fiú érdeklődve fordul felém, az édesapja pedig csak bólogatott arra, hogy hagyja nyugodtan, hadd tegyem meg. Pattogtatni kezdtem a labdát, dobáltam a földhöz, párszor megforgattam a tenyeremben, aztán leadtam a nap legmérgesebb szerváját a srác felé, aki csak egy pillanatra zavarodott meg, de végül visszaütötte a labdát. Még ha nincs is bennünk túl sok közös – aztán ki tudja – most mind a ketten úgy gondoltuk, hogy mindez egy nagy rakás szar. És egyikőnk sem akarja. Nem néztem apámra, de a tíz perce tartó labdaadogatás után már el tudtam képzelni, hogy mennyire nagyon dühös, de folytattam. Egészen addig folytattam, amíg teljesen ki nem fáradtam, mert tudtam, hogy akkor veszíteni fogok. Így mindkettőnk akarata érvényesül. Amikor ez megtörtént lihegve húztam egyet a copfomon, aztán mosolyogva indultam a srác felé. Most kimondottan hálás voltam neki ezért is nyújtottam felé az övénél kisebb és törékenyebb kezem.
- Köszönöm a játékot – mondtam, amikor a kezébe zárta az enyémet, és vetettem egy pillantást a bőrébe olvadó fehér sajátomra. Mindezek után pontosan tudtam, hogy mi fog jönni. Apám jelenetet rendez majd, megpofoz és közli velem, hogy neveletlen lány vagyok, akire nem lehet számítani. Épp ezért hajoltam meg az idegen édesapa felé, aztán rögtön el is futottam, mert még mindig gyorsabb vagyok az öregnél. A legközelebbi fán foglaltam helyet magamnak, jó magasan, egy vastag és hosszú ágon, amin kényelmesen kinyújthatom a lábamat. Lehunyt szemmel kapkodtam levegő után és az arcomat legyezve próbáltam kicsit lehűteni magam. amikor hirtelen bökést éreztem a combomon, és a teniszes fiút pillantottam meg, ahogyan az ezer wattos, hófehér vigyorával mered rám.
- Mit szólnál hozzá, ha együtt bujkálnánk tovább? – kérdezte, amitől automatikusan költözött mosoly az arcomra és húztam arrébb a lábamat, hogy leülhessen.
Vendég
Re: Kang Hae Ryung
Gratulálunk, elfogadva!
Kezdeném azzal, hogy az arc, akit válaszottál hihetetlenül gyönyörű, és a hajszíne is tetszik. A képek megfelelően hangsúlyozzák a jellemét, és feldobják az ET-t, jobbakat nem is választhattál volna, de szeretnék az irományodra is kitérni.
Tetszett a jellem, illetve kinézetleírás, a pontokba szedett részeket valamiért szívesebben olvastam, mintha ömlesztve lenne az egész. A külsődnél meglepődtem, azt hittem egy ilyen gyönyörű lány, csakis a divatnak él, ehelyett inkább alkalomhoz öltözöl csinosabb darabokba, és nem látszik ki mindened a nap 24 órájában. A jellemednél első dolog, ami igazán megfogott, hogy mennyire komolya vagy a korodhoz képest, nem sokan olvasnak híreket, még felnőtt korukban sem. Ismerlek egy ideje, rengeteg párhuzamot láttva közted, illetve a karakter között, amiket itt, és most nem emelnék ki, te is pontosan tudod miről beszélek. A negatív tulajdonságok ellenére is szerethető karaktert kaptunk, aki nem tökéletes, de ez legyen a legnagyobb probléma, ettől lesz élethűbb maga a nő. A jövőnél nem lepődtem meg, szinte mindenkinek ez a válasza, tanulás, munka, férj, ház és gyerekek. Ha mindezt sikerül elérned, büszkén mondhatod, hogy boldog élet áll mögötted.
Az ET-t olvasva, vagyis először látva, az jutott ez eszembe, hogy külön történeteket fogok olvasni, azonban mégsem így lett. Az elsőben pontosan kifejted milyen a kapcsolatod az apáddal, bár a miértre nem kapunk választ, holott kíváncsian vártam a magyarázatot. Sajnos mindent meg tudok érteni, nem könnyű a leányzónak, viszont vannak más személyek, akik szeretik, és rájuk kell koncentrálni, csak kicsit nehéz, ha ilyen az ember apja. :/ A második résztől kezdődnek a viccesebb jelenetek, ahogy megismerkedik a két fiatal, majd később a játék. Számítottam rá, hogy a megismert srác lesz a másik tag fia, de a szőke számára biztos meglepő lehetett. A meccs végül úgy alakult, ahogy apád szerette volna, de sikerült felhúznod, és ez a menekülés szintén fun, ahogy fára kell másznod az öreg miatt. A legjobb az utána következő társaság, arra is kíváncsi lennék, hogy a srácnak miért kellett követnie, de sajnos ez sem derül ki.
Ezennel szeretnélek elfogadni, irány foglalózni, majd a játéktér, ne várass magadra sokat.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|
Pént. Márc. 04, 2022 7:26 pm by Jung Hwayun
» Avatarfoglaló
Csüt. Márc. 03, 2022 12:02 am by Jung Hwayun
» Névfoglaló
Szer. Márc. 02, 2022 11:57 pm by Jung Hwayun
» Jung Hwayun
Szer. Márc. 02, 2022 10:01 pm by Jeason Jensen
» Elkészültem!
Szer. Márc. 02, 2022 7:32 pm by Jung Hwayun
» Wang Sarah
Vas. Okt. 10, 2021 10:03 pm by Wang Sarah
» Choi Sung-Hyun
Vas. Okt. 03, 2021 10:55 pm by Kim Eun Bi
» Fujisaki Hana
Vas. Okt. 03, 2021 9:40 pm by Kim Eun Bi
» Kim Eun Bi
Hétf. Szept. 20, 2021 7:17 pm by Kim Eun Bi