Kim Ye Sung
1 / 1 oldal • Megosztás
Kim Ye Sung
Kim Ye Sung
Ilyennek látják a külsőmet
• Viszonylag magas, testileg gondosan kimunkált, normálisan vékonynak számító alkat.
• Elegáns ruhákat hord, rengeteg öltöny közül választhat, noha szabadidejében inkább a kényelem az első nála.
• Megválogatja ruhái anyagát, cipőválasztáskor pedig órákig el tud tökölni.
• Jó kiállású, optimista és lelkes egyéniség és ez már első társalgásnál is meglátszik rajta.
• Ügyesen bánik a szavakkal, szeret beszélgetni, bár nem unásig csacsog.
• Ha elfárad, képes elaludni bárhol és bárhogy, igaz, saját bevallása szerint csak fekve és franciaágyon alszik.
Ilyennek tartanak
Igen összetett személyiség vagyok, bár ki ne lenne az. Ha valaki meglát hétköznapokon munkaidőben, meg sem kérdezi az anyagi hátterem, mivel öltönyeimet nem akárhonnan szerzem be. Ruha persze csak egy dolog, viszont amellett, hogy többnyire kiegyenesedve járok és alaphangon van egy férfiasan magabiztos kiállásom, kissé különbözök az átlagos igazgatóktól. Szigorúan kezelem a munkámat, ám mint ember sokkal rugalmasabb és barátságosabb vagyok tőlük. Számtalanszor jönnek hozzám állásinterjúra, látom a rémült arcokat, amikor belépnek hozzám, aztán mihelyst eltelik néhány szóváltás, ráébrednek, hogy fiatal kinézetem nem csak véletlen, jellemben is egy sokkal felszabadultabb, játékosabb személyt formázok meg. Nevetek, pozitívan szemlélem a dolgokat és az alkalmazottaimmal is próbálok félbaráti kapcsolatokat kialakítani, arról nem is beszélve, hogy a titkárom a legjobb barátom, akivel munka után gyakran járunk el teniszezni. Ha estefelé, netán hétvégén becsöngetsz a magánlakásomba, én valószínűleg mackónaciban és lenge pólóban fogok neked ajtót nyitni anélkül, hogy tudnám, ki vagy. Nem zavartatom magam, nem érdekem azt a látszatot kelteni, hogy én a nap 0-24 órájában sznob vagyok. Még az is lehet, hogy fogmosás közben, teli szájjal engedlek be, feltehetőleg ha ismerlek.
Második gyerek vagyok a családban, bár sokáig úgy éreztem, hogy az első, ugyanis Dae Il rengeteg időt töltött külföldön és így rám maradt a kisebbek óvása. Én mégis szeretem csinálni. Szeretek hazajárni a villába, ahol a legfiatalabbal is nagyon szívesen ülök le videojátékozni akár egy kisgyerek, vagy reggelente elkísérem az iskolába és mivel annyira szeretem őket, egészen az osztályajtóig megyek velük, ahol aztán egy nyakmasszás, egy lelkesítő beszéd és néhány vicc után beengedem őket a terembe. Talán a nagyobbak közül én vagyok apám kedvence. Nagyon örül, hogy én vállaltam el a leányvállalat irányítását, bár én ezt már fél szívvel megbántam. Igaz, imádom kezelni a cégemet és azok minden ügyes-bajos dolgait, de azóta apámmal teljesen felfordult a kapcsolatom. Kiskoromban - nem tudott sok időt velünk foglalkozni, de - éreztem rajta az apai törődést, azt, hogy szakadó esőben nem küldött ki az utcára, mert nem szerette volna, hogy megfázzak, most azonban nem látom már szemeiben ezt a fiát, ha rám néz, már csak az egyik ügyfeleként szól hozzám. Elszomorít, de nem tudok mit tenni ez ellen. Időnként fellázadok és finom hangnemben közlöm vele, hogy ez fáj, mire intéz hozzám pár szép és szeretettel teli szót, majd másnap minden visszaáll a megszokott kerékvágásba.
Tudok ám idegesítő, vagy csak egyszerűen "sok" is lenni. Van, hogy magasról teszek az emberek véleményére és csak megyek a fejem után, míg máskor nem viselkedem igazgatóhoz méltóan és nem tudnak komolyan venni az alkalmazottjaim. A régóta nálunk dolgozó emberek tudják, hogy ha a munkáról és a minőségről van szó, nagyon szigorú tudok lenni, könnyen rúgok ki embereket, szóval megtanulták, hogy a vicces és laza megjelenés mögött vasember rejtőzik. A baráti körömben nagyon jó társaság tudok lenni, ha tudják velem tartani az iramot és bírják az örökmozgó stílusomat. Nekem mindig kell valamit csinálnom, nem bírom elviselni a semmittevést. Lehetséges, hogy olykor sokat is akarok (pl. munka után még bevállalok egy úszóedzést, miközben két óra múlva a repülőn kéne lennem), de nem szégyellem a futást és a rohanást, a gyorshajtást pedig majd kifizetem.
Hasznos információk
Státusz: Normál, admin karakter |
Becenév: YeSung |
Születési hely és idő:Dél-Korea, Seoul - 1992. 04. 12. |
Play by: Park Hyung Sik |
Csoport: Városlakó |
Foglalkozás: KMPC vég igazgatója |
Családi állapot: Alakul |
Iskolai végzettség: Diploma |
Életem egyik darabkája
Tisztelt Igazgató Úr!
Tájékoztatom Önt, hogy a tranzisztorgyártó vállalat bejelentette: e heti beszállítását a csütörtöki napra halasztják egy gyártássori műszer meghibásodása miatt. Szíves elnézését kérik.
Tisztelettel: Jung Hye Min, titkár
Tisztelt Kim Ye Sung igazgató!
A hónap elején meghirdetett álláshirdetésre huszonöten nyújtották be a jelentkezésüket. Az önéletrajzokat letettem az asztalára.
Tisztelettel: Park Sung Gi, ügyintéző
További 12 üzenet
Minden reggel így kezdődik YeSungnál. Bemegy az irodájába pontban nyolckor, leül a székére és első dolga bekapcsolni a munkahelyi számítógépét, hogy elolvassa az emaileket, átfussa az aktuális híreket és meglesse a várható időjárást. Igaz, ha annyi üzenete van, mint ma, akkor a hírek várhatnak. Nagyot kortyol a frissen főzött kávéjából, majd tekintetét a monitorról az asztalán elhelyezett önéletrajzokra emeli. Rutin nála mindezeket végiglapozni, tudja mit kell nézni rajtuk és van egy elvárása, ami ha alapból nem teljesül, kizárt, hogy felvenné az illetőt. Elmosolyodik, amikor meglátja az egyetemi végzettség nélküli lapot. Bármennyire is csinos a csaj, egy mikroprocesszorokat gyártó cég nem engedheti meg magának, hogy hiányozzon a dolgozóiban a szaktudás. Lehet, hogy szigorú igazgató, de nem panaszkodnak rá, persze ki merne szembeszállni a gazdag munkáltatójával, aki amúgy megjutalmazza a jó munkavégzést. Ha megakad egy igen tehetséges emberen a szeme, akkor azt az önéletrajzot külön helyre teszi, míg a biztos elbukókat egyből egy másik kupacba gyűjti, hogy így szeparálja őket. Végül a huszonötből marad csak tizenkettő, melyeket félrerak, a selejteket pedig egyből a kukába dobja. Ez megvan. A beszállító késésének nem örül, de hát ha meghibásodott, akkor ez van, még szerencse, hogy van tartalékuk és így nem fog nagy fennakadást okozni a cégnek, a károkat pedig úgyis behajtja a beszállítón, úgyhogy megoldható. Reméli, hogy nem fog ez a hiba állandósulni, hiszen akkor váltaniuk kell, az pedig nagy átgondolást igényel és Yesungnak pont nem arra lesz ideje, se kedve az elkövetkező hónapokban. Az legutóbbi, apja és közte megtörtént veszekedés óta elég lehangolt és stesszes is, ha a munkájáról van szó. Jól akarja csinálni, meg akarja mutatni a tekintélyes apjának, hogy nem hozott rossz döntést, mikor az ő kezébe adta a leányvállalat vezetését.
Egy kis kitérő: De ki is pontosan ez az ember? Ő egy chaebol. Ezt a szót többnyire azon dél-koreai emberekre szokták mondani, akik gazdag háttérrel és az illemnek eleget tevő magatartással, valamint kiemelkedő műveltséggel rendelkeznek, és többségiben vállalatokat vezetnek. Nos, Yesung családja is ezt teszi, még a nagypapa indította el a céget a nagytigrisek idején. Az igazgató szerep most apja kezében van, a leányvállalaté azonban már a második legidősebb fiúéban, azaz nála. Idősebbik testvére, Kim Dae Il elutasította e lehetőséget, Yesung viszont élt vele, így az egyetem elvégzése után a Kim Microprocessor Producing Company (KMPC) igazgatói pozíciójában dolgozik. Igyekszik tovább virágoztatni a kopott céget és az anyavállalat felé is megtartani a jó kapcsolatot.
Két koppanás zavarja meg Yesungot, majd a következő másodpercben belép az ügyintézője. A kötelező illemet megadja neki, de a járásán is már észrevehető, hogy közelebbi kapcsolat van kettejük között. Ahogy az asztalához ér, már nem is hajol meg, ahogy mások szokták, igaz, Yesung bizonyára kiborulna, ha Sung Gi úgy bánna vele, mintha ő lenne az atyaúristen. Nem, ők ketten régi jó barátok, akik sokat lógnak együtt az épületen kívül is. Pontosan tudják egymás részeg arcképét, adtak már egymásnak csajozási tippeket is, valamint hetente több alkalommal eljárnak együtt teniszezni.
- Megnézted az önéletrajzokat? - kérdezi, de Yesung nem tud rájönni a hangjából, hogy jó kedve van, vagy mindjárt meg akarja szívatni valamivel. Sejtelmesen néz vissza rá, majd nyúl a papírokért és átnyújtja azokat neki.
- Igen, őket szeretném behívni állásinterjúra.
- Nem gondoltam volna, hogy öt perccel nyolc után már kész is vagy velük - jön az a kekeckedés, amire gondolt már az elején. Pontosan érti, hogy miért vágja ezt hozzá. Bár Yesung a cégigazgató és ő az ügyintéző, Sung Gi sokkal szorgalmasabb nála, ő valóban egy szorgos hangya és sokszor még a chaebol sem tudja megérteni, hogy hogyan is képes ennyire precízen és gyorsan, hatékonyan dolgozni barátja. Nem véletlenül vette fel pont a őt erre a pozícióra.
- Ugyan kérlek... Legalább lenyűgöztelek a mai napon...is - feleli egy csintalan vigyorral az arcán, mert szereti állni a sarat. Amúgy Yesung is különösen aktívnak, lelkesnek és szorgosnak számít, de a barátját nem tudja felülmúlni, továbbá az otthoni kényelem - valljuk be - kicsit hatással van rá, mondjuk az irodai széke is nagyon puha, ezt meg kell hagyni.
Hamarosan mindketten folytatják a maguk dolgát, így nem is csoda, hogy gyorsan eltelik a délelőtt. Yesung a legtöbb idejét telefonbeszélgetésekkel tölti el, természetesen a legtöbb hívás a céggel kapcsolatban történik, bár mi tagadás, sokszor megfordul fejében az a lány, akivel két napja találkozott abban a magánbuliban. Igazából semmit sem tudott meg róla, de nagyon megfogta a lány személyisége és a lazasága, ahogyan táncoltak együtt, majd színes porral telítődve beleugrottak a medencébe. Ám bármennyire is próbálta utolérni, nem volt erre még képes, így megkérte telefonon az informatikában jártas ismerősét, hogy próbálja megtudni a lány lakhelyét, netán más hasznos adatot róla. Tán ez nem szép dolog, de számára teljesen elfogadott, hogy él a lehetőségekkel és kényelmesebb így információkhoz jutni, mintha órákon át futkosna a városban. A telefonhívás után még hosszasan ábrándozik a lányon, majd megunja az irodájának falait és zsebre tett kezekkel ebédelni indul. Csak egy unalmas, átlagos nap. Reméljük, nem lesz ez mindig így.
A hozzászólást Kim Ye Sung összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 03, 2017 6:27 pm-kor.
Vendég
Re: Kim Ye Sung
Gratulálunk, elfogadva!
Kedves Igazgató Úr!
Örömmel jelentem be, hogy a Lights of Seoul adminjai készek arra, hogy együttműködjenek önnel és vállalatával. Tájékoztatásul közlöm, hogy egy megnyerő személyt ismerhettem meg önben, egyedisége pedig vitathatatlan. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy édesapja magára bízta a vállalat irányítását, habár szomorú dolog, hogy attól a pillanattól ügyfélként tekint önre, nem pedig a fiaként. Viszont barátja ott van önnek, és minden bizonnyal mindig is számíthat majd a segítségére. Muszáj azonban megemlítenem, és egyetértenem abban önnel, hogy engedély nélkül lenyomozni valakit nem szép dolog ám. Még akkor sem, ha az ön mivoltja miatt megengedheti magának. Ettől függetlenül kívánom önnek, hogy sikerrel járjon a megbízott személy, és miután megtalálta a lány lakhelyét, menjen el hozzá. Ne legyen az, hogy feleslegesen dolgozott az alkalmazottja.Egy szó mint száz, nem is tartanám fel tovább. Még egyszer örülök, hogy együtt dolgozhatunk!
Tisztelettel: Lights of Seoul Admin
Nya, de elég a hivatalos hangnemből, meg az e-mail üzenetből. Összetett jellemet hoztál nekünk, egy jól megírt lappal. Nincs mit kifogásoljak benne, szóval nyomás foglalni és irány a játéktér. Aztán jössz egy kávéval, meg egy játékkal.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|
Pént. Márc. 04, 2022 7:26 pm by Jung Hwayun
» Avatarfoglaló
Csüt. Márc. 03, 2022 12:02 am by Jung Hwayun
» Névfoglaló
Szer. Márc. 02, 2022 11:57 pm by Jung Hwayun
» Jung Hwayun
Szer. Márc. 02, 2022 10:01 pm by Jeason Jensen
» Elkészültem!
Szer. Márc. 02, 2022 7:32 pm by Jung Hwayun
» Wang Sarah
Vas. Okt. 10, 2021 10:03 pm by Wang Sarah
» Choi Sung-Hyun
Vas. Okt. 03, 2021 10:55 pm by Kim Eun Bi
» Fujisaki Hana
Vas. Okt. 03, 2021 9:40 pm by Kim Eun Bi
» Kim Eun Bi
Hétf. Szept. 20, 2021 7:17 pm by Kim Eun Bi