Choi Eun Jin
1 / 1 oldal • Megosztás
Choi Eun Jin
Choi Eun Jin
Ilyennek látják a külsőmet
Nagyon odafigyelek a megjelenésemre. Már egyetemistaként is megadtam a módját az előadásoknak, főleg, hogy idővel nekem is rendszeresen beszámolót kellett tartanom a munkáim eredményeiről, éppen ezért próbálom minél elegánsabban és csinosabban öltözködni. Mind az egyetemen oktatóként, mind pedig a CUBE entertainment ügynökségénél való menedzseri pozíciómban gyakorta hordok öt-hat centis magassarkú cipőt egy szolid, de mégis divatos ruhával. Nem szeretem a túlzottan fodros és erősen figyelemfelkeltő ruhadarabokat, kiegészítőket, mégis megnyerő külsővel próbálok pozitív hatást kelteni az emberekben. Munka közben szeretem összefogni a hajamat laza lófarokba, esetenként kontyba, de szabadidőm nagy részében élvezem szabadon hátamra boruló sötétbarna, fekete, vagy alkalmanként – főleg nyaranta – sötétszőke hajtincseimet. Sokan mondták már, hogy aranyos macskás arccal rendelkezem, én hiszek nekik és már sok éve hordom a macskára húzott szemsminkemet, hogy kiemeljem apró, de olykor igen megható és érzelmeimet erősen tükröző íriszeimet.
Alakom vékony és szerintem túlságosan vékony is. Bár naponta látom a verejtéktől ázott táncosokat mozogni, minden alkalommal elszégyellem magam, hogy én igen ritkán jutok csak el sportolni. Ebben a rohanó világban nekem menedzserként és egyetemi oktatóként nehéz időt szakítanom magamra, noha két épület között igencsak meg tudom hajtani magam, ha sietnem kell. A sport nélküli élet meglátszik rajtam, természetesen nem a plusz kilók miatt, hanem mert nincsenek meg a kellő izmaim. Ha elájulna mellettem egy trainee, biztos vagyok benne, hogy egyedül nem bírnám felemelni az ötven kilóját. Csontos vagyok, bár hófehér ápolt bőröm valamennyire kompenzál.
Ilyennek tartanak
Szüleim, férfi rokonaim és vőlegényem szemeiben leginkább egy édes, aranyos és sebezhető lánynak festek, aki tíz percen keresztül tud örülni hatalmas őszinte mosollyal egy szép tulipánnak, a gyakornokok és a hallgatók ellenben inkább egy tudatos, szorgos és folyton intézkedő nőt látnak bennem, ami elsősorban aggódó és erőteljes, néhol már-már parancsoló tekintetemnek és talán „főnökasszony” ruhámnak köszönhető. Pedig a kisgyermekként mosolygó és a szigorúan intézkedő arc ugyanazt a lelket takarja és még csak nincs is határ a kettő között. Egyik pillanatról a másikra tudok váltani, csupán érzelmeimtől függ. Eljegyeztek. Bizony, megtörtént és igen, öt percig potyogtak örömkönnyeim. Mindig is egy erős, kitartó és szívmelengetően kedves, törődő férfira vágytam és ezt megkaptam a sorstól. Már ismer jól, tisztában van a munkám fontosságával, de emellett a mi kapcsolatunkat a szabadidő határozta meg. Szeret, mert egy kis macsesz vagyok, szeret, mert nem titkolom érzéseimet, hanem nyitott és őszinte beszélgetést folytatok vele is, ahogy az emberek többségével. Tudja, hogy könnyen meg lehet bántani, hiszen érzékeny a lelkem, mégis miután kisírtam magam, felállok és folytatom a munkámat, illetve az életemet ott, ahol eddig. Azt hiszem, még szerencsésnek is mondhatom magam, hogy nincsenek tartós érzelmeim, nem vagyok bosszúvágyó és könnyen megbocsátok, ha úgy érzem, felesleges rágódnom valami hiba miatt. Természetesen hosszútávra tervezős típus vagyok, ezért lehet döntéseim időnként érthetetlenek, de mindig meg tudom magyarázni őket.
Az entertainmentnél menedzserváltás következett be a baleset után és én bizonyultam a megfelelő személynek. A Revolution az első bandám, így amellett, hogy ezúttal teljesen közvetlenül tevékenykedhetek menedzserként – ugyanis eddig is a cégnél dolgoztam, csak kisebb feladatokat láttam el -, szembe kell néznem egy új kihívással is. Egy összetört, lelkileg sérült, félig hiányos bandát kell felélesztenem hamvaiból. Nagyon együtt érző típus vagyok és mikor részletesen átrágtam magam a fiúk jellemein, a történteken és a kulisszák mögötti kapcsolatokon, én is napokig zokogtam. Féltem, hogy nem leszek alkalmas a feladatra, de végül, sok bátorításra összeszedtem magam és immáron reménykedve nézek a jövőbe. Próbálok erős nő képét mutatni a fiúk előtt és ez viszonylag sikerül is, noha ők négyen (még) nem látják azt, ahogyan este hazaérek, kibújok kopogós magassarkúmból és hosszasan vőlegényem karjaiban dolgozom fel az aznapi élményeket, avagy azt, miképpen négy összetört szemű fiú tekintetét álltam órákon keresztül. Ilyenkor jó kiadnom a szomorúságot olykor-olykor egy leguruló könnycsepp által, melyet leendő férjem mellkasát ellepő pólója fogja fel. Öt perc kell nekem, de az bizony igen. Majd pontosan tudom – és nem is tehetem meg -, hogy nem szabad hagynom, hogy kihasson a gyász a teljes életemre, noha rendkívül együtt tudok velük érezni, mégis felállok a férfias ölelésből és a konyhához sietek, mert a lakásban visszhangzik az összes éhenkórász gyomrának korgása és lágy, vidám zene kíséretében összedobok nekik valamit. Nálunk laknak az unokatestvéreim is. Eleinte féltem, hogy vőlegényem nem örül majd nekik, de büszke vagyok rá, hogy ilyen lelkesen tűri meg a három fiút. Befogadtam őket, még szép, hiszen szükségük volt rám. Szükségük volt, ahogyan az RVT négy fiának is. És én minden esetben ott vagyok mind a hét fiúnak, s még annak az egy férfinak is, hogy női és anyai szeretetet nyújtsak. Mosolyogva hagyom, hogy amikor Raehyun rosszat álmodik, odabújjon mellénk az ágyba, ilyenkor kedvesen megsimogatom a fejét és megnyugtatom, nincs semmi baj a világban. Rettenetesen hálás vagyok, hogy én nem sérültem meg lelkileg úgy, ahogy az unokatestvéreim, vagy ahogy az RVT tagok, az én közvetlenül szoros környezetemben nem történt tragédia, hanem kiegyensúlyozott környezetben nőhettem fel, így próbálok a saját boldog élményeimre hagyatkozni és támaszkodni, amikor minden fiút a karjaimban szorongatok, s vigasztalok.
Hasznos információk
Státusz: Normál karakter |
Becenév, megszólítás: EunJin, Tanárnő? |
Születési hely és idő: Busan - 1990. 07. 16. |
Play by: Park Ji Yeon |
Iskola neve: SNU |
Tanított tárgyak, szakok: Turizmus és menedzsment |
Családi állapot: Menyasszony |
Életem egyik darabkája
Szerencsésen alakultak a dolgok, rokoni kapcsolataim révén már két éve ízlelhetem a menedzserkedést, ugyanis a nagybátyám megígérte, hogy én vezethetem az egyik bandát. Ő egy életképes és hosszútávon kifizetődő entertainment igazgatója és már az egyetem elkezdésekor örömmel nyújtotta kezét, hogy ha elvégzem, szívesen ad állást. Sokat köszönhetek neki és be is tartotta az ígéretét. Két évvel ezelőtt kezdtem vele komolyabban dolgozni, a kezem alá rakott banda is tréningidőszakát éli. Már egészen összeszoktam a fiúkkal, noha nem könnyű velük és vannak problémák, de én hiszem, hogy minden rendben lesz. Sokan érdekesnek tartják, hogy nőként menedzserkedem, de ha megismernek a szakmámban, bizonyára belátják, hogy rátermett vagyok a feladatra. Néha nem árt, ha a főnök nem egy bika pasas, hanem egy anyáskodó, ám annál rugalmasabb fiatal hölgy. Bízok a sikerben, elvégre ezt tanultam mindig is.
Kicsit elbambulok és a gondolataimba merülök, amikor hallom a nevemet. Nőies mosollyal felállok és a pódiumhoz lépek, hogy átvehessem a rektor úrtól a mesterdiplomámat. Sikerült! Voltak nehéz időszakok, volt hogy csúsztam egy félévet, de semmit sem bántam meg.
- Gratulálok! - nyújtja felém kesztyűs kezét a rektor úr mosolyogva. Az ő szeméből is büszkeség árad. Ez egy valóban gyönyörű pillanat. Emlékszem, amikor az első félévem elején egyetemi polgárrá avatott. Most pedig itt állok előtte, diplomás személyként. Minden hálám az egyetemnek!
- Köszönöm! - mondom én is hatalmas mosollyal és kezet fogok vele, majd átveszem a legújabb kincsemet. Kicsit el is érzékenyülök, mialatt a helyemre ballagok. A magassarkúm kopogása visszhangzik, amíg le nem ülök, de nem zavar, ennyi figyelmet megérdemlek, még ha nem vagyok egy tekintélyt parancsoló nő. Persze nem szeretnék szerénykedni, sokan szóvá teszik szépségemet, bár szerintem nem vagyok különleges. Visszafogottan nőies és csinos, de semmi több.
Nos, vége, nem vagyok többé egyetemista, már nincs az a szép időszak, de mégsem szomorkodhatok, hiszen nem szakadok el teljesen az egyetemtől. Turizmus és menedzsment szakon végeztem, pontosabban végzek ezekben a pillanatokban, azon a szakon, amiből a jelenlegi tanár nyugdíjba megy, így üresedés alakult ki. A vezetőség úgy döntött nem olyan rég, hogy két frissen végzett személyt kér meg, hogy közösen vigyék az egyik kurzust, amíg nem találnak rá mást, az egyik pedig én lettem. Elvállaltam, de tudtam, hogy kevés időm lesz a banda mellett, főleg miután debütálnak, de ez még csak a jövő zenéje. Igyekezni fogok mindkét helyen megfelelni, miközben azért Namki karrierjét is szemmel tartom. Szegény srác az én noszogatásomra lett idol, de tudom, hogy élvezi és szereti, csak egy kis bátorítás kellett neki.
Choi Eun Jin
- Hozzászólások száma :36Age :33Join date :2017. Jun. 08.Ahol élek :Busan, Seoul
Re: Choi Eun Jin
Gratulálunk, elfogadva!
Kedves Eun Jin!
Megjött az első tanárunk is. *-*
Nagyon tetszik a részletes elemzésed, mind a külsőről, mind a belsőről egyaránt. Olyan nő vagy a férfiak szemében, aki után szívesen megfordulnak, bár ennek a vőlegényed nem tudom, mennyire örül. Tetszik a kettősség az életedben, több téren is. először a munkáidban, csodálatra méltó, hogy két ilyen nehéz pozíciót is el tudtál vállalni, utána pedig hazasietsz, és tudásod szerint látod el a háziasszony szerepet. Egyszóval lenyűgöző vagy! Szerencsések a srácok, amiért ilyen „anya”, illetve nő van az életükben, ezt ők is tudják. A jellemnél muszáj megemlítenem szintén a kettősséget, hogy ki milyennek lát téged. Mind a két félnek igaza van, hisz nem lehet téged kettévágni, vagyis lehet, azonban azt nem szeretnék, ezekkel a tulajdonságokkal kell téged elfogadni. Megható, hogy átérzed a fiúk bánatát, egy ilyen tragédia után nem lehet átsuhanni a dolgok felett, de miután hazaérsz és kisírod magad, visszatérsz az aranyos, szorgos mindennapokba, ami mutatja mennyire erős vagy. Az előtörténetedet ismertem már régebbről, de többszöri olvasásra is mosolyt csal az arcomra, valakire nagyon emlékeztetsz, természetesen pozitív értelemben. A leendő kollégáid, valamint diákjaid csak örülhetnek, hogy veled dolgozhatnak, te taníthatod őket. Nehéz időszak vár rád, rengeteg helyen kell helyt állnod, azonban tudom, hogy neked menni fog, ennél rátermettebb nőt nem is kívánhatnának magunkat a gyerekek, és a férfi. Remélem minden sikerülni fog, és nem lesz olyan személy, aki kikészítse az idegeidet. Megsúgom: de.
Foglald le a foglalnivalót, és irány a játéktér, ezennel elfogadtalak, mert szeretném nyomon követni az életedet, szóval nem szabadulsz tőlem.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|
Pént. Márc. 04, 2022 7:26 pm by Jung Hwayun
» Avatarfoglaló
Csüt. Márc. 03, 2022 12:02 am by Jung Hwayun
» Névfoglaló
Szer. Márc. 02, 2022 11:57 pm by Jung Hwayun
» Jung Hwayun
Szer. Márc. 02, 2022 10:01 pm by Jeason Jensen
» Elkészültem!
Szer. Márc. 02, 2022 7:32 pm by Jung Hwayun
» Wang Sarah
Vas. Okt. 10, 2021 10:03 pm by Wang Sarah
» Choi Sung-Hyun
Vas. Okt. 03, 2021 10:55 pm by Kim Eun Bi
» Fujisaki Hana
Vas. Okt. 03, 2021 9:40 pm by Kim Eun Bi
» Kim Eun Bi
Hétf. Szept. 20, 2021 7:17 pm by Kim Eun Bi