Choi Chang Ho
1 / 1 oldal • Megosztás
Choi Chang Ho
Choi Chang Ho
Ilyennek látják a külsőmet
• Ha bezárnának mindkettőnket egy tükörszobába kettőnk közül nem tudom melyikünk lenne kétségbeesve. Te talán rögvest észre vennéd önmagadon a hibáidat, hogy nem vagy elég magas, az a póló amit felvettél korántsem olyan jó ötlet mint gondoltad kora reggel. Én azt hiszem nem vagyok ilyen, ha bele kellene néznem a minket körbevevő tükrökbe csak azt látnám aki vagyok. Festett vörös keszekusza rövid haj, barna szem, széles mosoly. Mert ez lennék én. Teljesen elégedett az élettel, vagyis inkább a külsőmmel, mert egy tükör képtelen visszamutatni már a fogantatásom pillanatától az eseményeket. Csak a jelenre koncentrál. Arra ami most vagyok. Az a fiú ott bent a tükörben tényleg én vagyok. De ha a torz tükrökre pillantok, hiába mutat mondjuk egy tonnásnak nem vagyok az, sem olyan cérnavékony, mint annál ami soványítja az emberek kinézetét. Én hiszek abban, hogy mindenkinek van egy tökéletes tükre, amiben nincs semmi különleges. Nem torzítja a világot, a puszta és komor valóságot mutatja, amivel egyszer mindenkinek szembe kell néznie így vagy úgy, akár a te vagy az én társaságom nélkül is. Tudom, hogy örülnél ha egyedül zártak volna be téged ide és nem kellene azon filozofálnod mit mondj, mivel tereld el a figyelmedet a külsődről. Akarod, hogy én beszéljek? Úgysincs választásom gondolom jobb ha újfent belenézek ebbe a hatalmas tükörbe ami tetőtől talpig és talptól tetőig végigmér, ha akarom, ha nem. Azt már te is láthatod, ha mellém kellett állnod és nézned, hogy a hajam tényleg festett vörös, csipetnyi sötét beöntéssel ami alig észrevehető de ott van, bizony. Eredetileg sötétbarna hajam van. De ha te eddig észre sem vetted akkor bocsi, hogy szóltam és ilyen jó szemem van. Igen, gondolom ebből kiderült a látásommal nincs semmi baj, eddig sem kellett szemüveget hordanom, remélem ezután sem kell. Persze napszemüveget bármikor viselek, ha úgy érzem szükséges. Különben most sincs rajtam, tehát amikor felkeltem reggel úgy éreztem nem lesz rá szükségem és tessék igazam lett! Ami a fejem többi részét illeti, száj, szem, orr, nyak, fül minden teljesen átlagos és én megvagyok velük elégedve. Bár gondolom még mindig irtóztatósan érdekel a csípő-, derékbőségem, de azoknak az információknak a megszerzéséről letehetsz. Egyrészt mert még én sem tudom, másrészt ha tudnám is rám tartozna. De azt elárulom, hogy a lábaim elég hosszúak és bár melletted hiába tűnök törpének – minek kellett neked kétméteresre nőni ugyebár – az nem jelenti azt, hogy másokhoz viszonyítva is töpörtyű vagyok. Jó beismerem! A velem egykorúakat alig, hogy elhagyom magasságban, téged nem muszáj, hacsak nem áll szándékodban magasugrást játszani és kideríteni ki ugrik nagyobbra, mert ha magasabb vagy nálam akkor biztos te nyersz. Gondolom nagyon érdekel már a stílusom, ami az enyhén napbarnított bőrömhöz társítok. Most mondanám azt, hogy bármit felveszek amit vesznek nekem, de inkább nem. Anya ízlése teljesen eltér az enyémtől, ezért ha nem vagyok ott vele és úgy vásárolna nekem valamilyen ruhadarabot akkor azt nem garantálom, hogy hordani fogom. Persze történnek csodák, rájön, hogy nem a középkorban rekedt stílus az új divat és eltalálja mi az amit szívesebben hordok. Azonban jobb ha vele vagyok és úgy vesz meg valamit, esetleg ideadja a zsebpénzemet s, egyedül vásárolok. Különben még nem érzem úgy, hogy kialakult volna bármilyen öltözködési stílusom. De ha most éppen kinyílik az ajtó, akkor rohanj, menekülj ha nem lennél megelégedve önmagaddal.
Ilyennek tartanak
•
Kip-kop! Ki kopog?
A legjobb barátod. Akinek mindent elmondhatsz, mert jó hallgatóság és megérti a kódolt nyelvezeted, csak adj neki egy kis időt. Bizonyára hűséges hozzád, ha te is az vagy hozzá. Ha látja, hogy megbízol benne és te se vagy köpönyegforgató, akkor nehezen fog elengedni maga mellől. Ragaszkodik hozzád, mint a kiskutya a gazdája papucsához és ezért foggal körömmel megküzd érted. Szeret ugratni, ha látja, hogy vevő vagy rá, minden egyes alkalmat megragad és nem ereszt el, akár egész álló nap a nyakadon lóghat, ha úgy akarja. De nem kell félned, nem öl meg a jelenlétével. Ha egyedül akar lenni, akkor bizony meglepő mód fogja magát és faképnél hagy. Neked talán nem lehet minden szava hazugság, de ha valamit el akar titkolni előled, akkor elfog és akárhogyan próbálod kiszedni belőle, mert nem tudod. Viszont tényleg akármikor számíthatsz rá, mert cserben biztos nem fog hagyni. Azonban ha megbántod, pillanatnyilag felháborodik, dühös lesz, de hamar fátylat borít az érzéseire és úgy tesz, mintha mi sem történt volna.
Kip-kop! Ki kopog?
A kellemetlen szomszédod. Akit nem érdekel, hogy te éppen pihennél, ő akkor is irtó hangosan fog Apocalyptica-t vagy Woodkid-t hallgatni, mert bízik abban, hogy így legalább művelődsz egy kicsit. Tudja, hogy szörnyű a zenei ízlésed, ezért felpörgeti a hallókészüléked. De ne aggódj, nem csak ezzel mindennel, amire éppen rászokik, mert úgy tartja rólad, hogy pocsék egy szomszéd vagy és nem fog könyörülni neked. Kínozni fog, de nem csak a hallásodat, hanem a mindennapjaidat is. Mindent kölcsönkér ami nincs a háznál, mert lusta elmenni otthonról és mivel tudja, hogy neked mindenre van gondod, nem fél átmenni hozzád. Mivel amúgy is ijesztő egy kölyök, nem tudod elkergetni magadtól, mert azt hiszed tényleg fenyegetés a számodra és inkább megadod neki amit kér s, hagyod hadd menjen el békében. Különben semmiféle barátság nem alakulhat ki köztetek, teljesen más világot képviseltek és a következő galaxis túl elérhetetlennek tűnik, hogy valaha is összebarátkozzatok egymással. Örök pancser maradsz a szemében, akármit teszel, ha nem lennétek szomszédok akkor talán lenne némi esélyed a gondolkodásmódja változtatására, de addig nem.
Kip-kop! Ki kopog?
A legádázabb ellenséged. Akit bizonyára örök életedre választottál, mert ha egyszer ártottál neki, akkor biztos lehetsz abban, hogy ahol lehet akkor ártani fog neked. Bizonyára a riválisa is lehetsz, mert ha nem lennél az, akkor bizonyára elmenne melletted és ugyanolyan jelentéktelennek nézne, mint bárki mást. Akár óvoda óta kísérheti a lépteidet, mert ami ő akart lenni az akartál te is lenni. Farsangkor te is, akárcsak ő a Farkasnak ötlőztetek, aki szegény Piroskát és a nagymamát felfalta. Ezért a kis botlásodért, mert koppintottad az ő ötletét – amikor te határozottan más akartál lenni – haragszik rád. Ezt tetézte minden egyes dolog, amit utánozni kezdtél róla vagy legalábbis ő úgy hiszi, hogy ezt teszed. Az egész pusztán a véletlen műve, mert az anyukáitok a legjobb barátok és azt akarják, hogy bizony ti is elválaszthatatlan barátok legyetek, ahogy hajdan ők voltak az iskolás évek során. De te és ő határozottan nem akartok egymásról hallani. Mert minek ha egyszer mindketten undok kis dögnek becézitek a másikat a háta mögött?
Kip-kop! Ki kopog?
A nagy szerelmed. Akit hiába szeretsz tiszta szívedből, ha ő túl vak ahhoz, hogy pont így szeressen. Nem egyszer okot adott arra, hogy kiszeress belőle, de te túlontúl elbarangoltál a szerelem barlangjában és nem tudsz kijutni a hálójából. Biztos nem kellett sokat erőlködnie, hogy észre vedd, mert alapjáraton feltűnő képe van, aki vonzza a tekintetet. Vele ellentétben, te hiszel a végzetben, hogy valahol meg kell legyen írva, kibe szeretünk bele és kibe nem. Elmondtad neki mit érzel iránta, mert valami azt súgta, akkor kell odamenned hozzá, amikor a legártalmatlanabbnak látszik és valamiért le van törve. Be akartad bizonyítani neki, hogy mindig ott leszel, a támasza leszel, ha engedi neked. Határozottan úgy vetted észre azokban a semmit se sejtető mogyoróbarna szemeiből, hogy talán érez valamit irántad. Érez is, tényleg. Csak az vagy a sajnálata vagy a puszta tény, talán tényleg szeret téged, csak sose fogja olyan bátran felvállalni, mint ahogy te tetted. Ugyanis fél a komoly kapcsolatoktól és esze ágában sincs megbántani vagy kihasználni téged. De ha próbálkozni szeretnél továbbra is, akkor ne lepődj meg, akármi történik.
Kip-kop! Ki kopog?
Az elviselhető osztálytársad. Aki felettébb nagy rejtély a számodra, mert egyszer halál komoly veled, segít a bajban, odaadja a kész háziját és a tanulásban, ha arra van szükséged. Mégis akad olyan pillanat amikor könyöröghetsz neki, ódákat zenghetsz neki a szükséghelyzetről, akkor is hagyja, hogy te magad tanuld meg a leckét, küzdj. Okosnak hiszed, magad talán egy másik jóval fejlettebb példányának, aki nem e világi. Holott nagyon is az, mert már láttad betegen, vérezni amikor véletlenül orron találta egy labda és tudod, hogy nem sérthetetlen. Valójában gyenge, legalábbis ami az orrát illeti, mert bárhol máshol ha ütnéd kevésbé fájna neki… Na jó csak vicc, ha a másik gyenge pontját rúgnád meg, minden férfihez hasonlóan ő is biztosan a térdeit összeszorítva dőlne ki, mint egy szénakazal. Mégis olyan isteninek tűnik, hogy azt hiszed nem ember, pedig az. Rengeteg bizonyíték szolgál erre, de te mégis reménytelenül tökéletesnek látod. Mert ezt akarod elhinni. Különben állj az útjába és meglátod, amint lehet kikerül s, hozzád sem szól, ha nem muszáj. Nem érintkezik veled, ezért neked kell lépned. Néha sikertelenül.
Kip-kop! Ki kopog?
A melegszívű fiad. Aki mindig a jó oldalát mutatja neked, illedelmesen viselkedik a közeledben és jó jegyeket hoz neked, mert tanul s, nem akar csalódást okozni neked. De bolondnak néz, amiért mindent elhiszel neki és valóban olyan szentnek látód amilyennek mutatja magát. Holott dehogy az! Amint kiteszed a lábad a házból, máris cincogni kezd, mint egy egér ha távol van otthonról a macska. Mégis egy része szeret téged, mert tőled tanult mindent amit csak tud. Példát viszont sosem venne rólad, mert ő észre veszi a hibáidat és nem akar olyan szülő lenni, mint te. Nem akar a szeretett gyereke áldozata lenni, ezért biztosan szigorú és hűvös lesz, aki sokkal többet foglalkozik majd a gyereke megnevelésével, mint azzal, hogy megmondja neki melyik úton menjen. Arról csak álmodhatsz, hogy ügyvéd vagy tanár lesz, mint te. Neki ugyanis komplett elképzelése van a jövőjéről, ami az orvosi karrierjéről fog szólni és te küzdhetsz majd ellene, mert úgyse fog lemondani erről a tervről.
Tudtad-e, hogy...?
ツ Talán sokkal jobban főz a saját anyjánál?
ツ Világéletében orvos szeretett volna lenni?
ツ Jobban szereti a nagyszüleit, mint a saját szüleit?
ツ Biszexuális, de mindig félreértik emiatt, mert sose mondja ki konkrétan mi a helyzet vele?
ツ Szeret kézzel írott levelet írni?
ツ Rávette az egyik barátját, hogy játsszák meg maguk egy lány előtt és hitessék el vele, hogy szerelmesek egymásba?
ツ Komoly kapcsolata még sose volt, de szerelmes már igen?
ツ Festett haja van és eredetileg sötétbarna haja volt?
ツ Kedvenc színe a kék?
ツ Édességmániás?
Hasznos információk
Státusz: normál karakter |
Becenév: Changho, Changgi |
Születési hely és idő: Seoul, Dél-Korea - 1995. Máj. 16. |
Play by: Jung Jinyoung |
Csoport: egyetemista |
Iskola neve: SNU |
Lakhatóság: Otthon |
Szak vagy irányultság:Orvostudomány |
Évfolyam: Harmadév |
Életem egyik darabkája
Nem, talán nem így kellene a megszólítást írnom, mert korántsem vagy kedves. Drága úgyszintén, mert a társaságod számomra nem kerül pénzbe és nincs semmiféle szolgáltatás, amit nyújtasz nekem. Te amúgy sem vagy olyan, maximum egy kicsit különleges, de mindez már csak így megy, ha azt vesszük figyelembe, hogy nem mindenkinek van olyan családja, mint neked. Jó, lényegében nem azért írok hozzád, mert olyan különleges késztetést érzek, hogy ezt tegyem. Pusztán csak így tudok kommunikálni veled, mert máshogy nem lehet. Nem engeded. Ha többször hallgatnál rám, akkor megértenél, nem akarnál kigyomlálni elmédből, ékeskedhetnék abban a kastélyban ahová az érzéseidet rejtetted el.
Nem értelek. Igen, ez az én bajom. Végre kimondtam. Őszinteségre vágytál, hát megkaptad, ha nem is attól a személytől, akitől vártad, akkor tőlem. Tudod rossz ötlet volt szegény Hyuna-t rászedni, elhitetni vele, hogy te és Jinho egy pár vagytok. Röhejes. Ha minden életrevaló lányt elűzöl a közeledből, mégis mire számítasz? Minek állsz szóba velük és hitegeted őket? Miért nem békélsz meg a sorsoddal és eszmélsz rá, hogy azokat, akik rád akarnak mászni és tálcán kínálják fel magukat, vagy az inged gombjaival babrálnak eleve nem az eseteid.
Ha a lélek, a lelkük vagy inkább a te lelked sokat mesélne neked, talán ráeszmélnél arra, amire én is. Aki egy kicsit is fenyegeti a nyugalmad, elűznéd a közeledből. Ha a szüleidtől nem kaptad meg a szeretetüket és figyelmüket, akkor már a másé sem kell. A vidám feled ilyenkor hol van? Azért követtél volna el annyi csínyt, hogy észrevegyenek téged? Büntetés helyett, azt hiszed, pénzt nyomnának a kezedbe, csakhogy abba hagyd? Sajnos elhagytad ezt a jó szokásod, beletörődtél a helyzetedbe. Már nem is szereted és óhajtod őket a szüleidnek hívni. Bezzeg a nagyszülők. Oh azok a drága nagyszülők!
Légy kedves! Ha bezárkózol, akkor senki sem fog szeretni téged. Azt meg nem akarod. Tudom. A torkomig vagyok a félelmeddel. De ha nem ez lenne a lényeg, nem emiatt sopánkodnál. Hanem a napi kávé adag hiánya miatt, amitől éjjel nem tudsz aludni és csak forgolódsz az ágyadban. A sok titok a hibás! Ha kiadnád magadból, nem lenne baj. Te azonban makacsul ragaszkodsz az elveidhez. Ez egy kicsikét szánalmas, nem gondolod? Legalább írnál naplót! De még arra sem vagy képes. Nem engeded, hogy megtegyem.
Felháborító. Miközben én itt írok neked, te nem figyelsz rám, fütyörészel, talán még legújabb hobbidnak is szánsz egy kis időt: főzöl? Hát igen, aki attól retteg, hogy egymaga fog megöregedni, az így tesz. Vagy inkább mondjam azt, hogy randevúra készülsz és meg akarod mutatni az illetőnek, hogy jó háziasszony lennél, ha akarnál? Netán ne viccelődjek? Mert kupán vágnál a tésztaszűrővel, mert nem ismernélek, és nem tudnám, hogy pusztán a csillagjegyed miatt vagy ilyen?
Vegyem vissza a hangomat egy kicsit ugye? Ne vonjalak kérdőre, mert semmi értelme. Mindketten tudjuk, vagyis ha ketten lennénk, de csak te vagy. Csak és kizárólag te. Minden a te hibád! Hogy egyetemre akartál menni, nem dolgozni, mert ugye a tudás hatalom, még ha nehezen is szerzi meg azt az ember fia. Neked talán, annyi a szerencséd, hogy szeretsz tudni. Jól informált lenni és nem meglepődni akkor, amikor más már régen elvesztette volna az eszét. Nyugodt vagy, most már én is. Tudom, semmi értelme sincs vitatkozni veled, mert ahhoz két ember kell, és te amúgy sem szeretsz veszekedni. Nem is tudsz. Nem is kell. Minek? A te nyugalmad semmi ahhoz képest, hogy mi minden van, amit felhányhatnék neked.
Egyvalamit azonban tisztelek benned. Akárhogy is fáj, de be kell látnom, hogyha nem engedtél volna nekem egy kis időt, most nem tudnék írni hozzád. Kíváncsi lennék ezek után, mit szólna egy pszichológus, biztos a tudathasadással és az egyéb károsan kóros diagnózisokkal dobálózna. De nem vagy őrült. Nem kell félni! Ettől legalábbis még nem! Csak így tudok kommunikálni veled, mint már mondtam. Nagy kár, hogy mindez egyirányú és te nem viszonozol semmit. Jobb is így!
Húzd ki magad! Lefogadom, hogy megint megengedtél magadnak egy kis görnyedést és a szépen egyenes gerinced most nem éppen arról tanúskodik, mennyire helyes a tartásod. Jó, tudom, nincs jogom kritizálni téged, hiszen hátulról még sosem láttalak téged, pusztán megérzem, ha egy kicsit elengeded magad és abban a pillanatban valaki pont téged mustrál. Mi értelme van ugye? Lényegében semmi. Mert ha akarod, ha nem úgyis észrevesznek, a szürke egér lét semmi ahhoz képest, ami rád várna abban a pillanatban, amikor igazán küzdesz. Valójában csak biztatni akarlak, nem megsérteni.
Tudom, hogy a barátságod hamar elnyerik, de a bizalmadat csak egyszer kell kijátszani és az illető többször vissza sem kapja azt. Pont így van ez az élettel is, amit úgy szeretsz élni. Egy élet, egy esély, használd ki jól különben nincs több lehetőséged bizonyítani. Mert bizonyítani mindig kell, talán nehezen veszed észre, de mindenki próbára tesz. Még azok a lányok is akik azt hiszik heteroszexuális vagy, illetve azok a fiúk is akik meg homoszexuálisnak hisznek, hogy megtennéd-e nekik azt amit kérnek és bízhatnak-e benned. Holott lényegében egyik sem vagy. Mégis eljátszod, mert alkalomadtán megnevetett mennyire furcsa az emberi természet. Mondd ilyenkor boldog vagy? Ez lenne az igazi arcod? Amikor nevetsz rajtuk, mert azt hiszik, amit és nem tudják az igazat, de te igen?
Ha a természetedet boncolgatnánk, akkor azt mondanám olyan vagy, mint egy tükör. Mutatja a szép látszatot és valójában a szörnyűségesen rusnya valóságot is. Nem vagy te torz-tükör, pusztán a titkok tesznek ilyenné. Különben, ez teszi az embert érdekessé. Ha nincs valakiben semmi rejtély, titokzatosság, akkor hidegen hagyna. Minden, ami az illetővel kapcsolatos. Ami meg téged érdekel, az a titok. Muszáj megfejtened vagy megtudnod az igazat, különben nem nyugszol. Tehát szerintem állj szépen Hyuna elé és mondd el neki az igazat vagy ha nem neki akkor a következő lánynak.
Mi rossz volna belőle? Így csak magadban rágódsz, és nem jutsz egyről a kettőre. Különben is, hiszek benned! Tudom, nehéz kimondani, de így van. Szóval állj szépen fel, vigyázz nehogy beverd valahová a térded, mert tudom szokásod és utána bármily csekély a fájdalom te kifejezed mindezt hangos jajgatással, hogy a szomszéd is hallja, aki talán éppen zenét hallgat, de mégis meghallja! Vigyázz! Még egyszer hangosan kijelenteném, hogy vigyázz! Tudod, nem szeretek vészmadár lenni, de ha megint az ápolói tudást próbálnánk meg fitogtatni, azzal nem érünk el semmit. Nem így kell valakit elcsábítani. Sem a tudásoddal mert…
Beszélj a szép anyanyelveden és kész. Azt mindenki megérti, nem néz rád furán, ha éppenséggel káromkodni merészelsz. Szóval… Aj Changho, milyen nehéz neked ilyeneket mondani… Légy jó!
Jaj és míg el nem felejtem! Ne hagyd a sütőben a kacsát sose! Mert nem szenet akarsz enni, hanem sült húst. A kettő meg ugye két külön dolog, ergo vigyázz erre is!
Üdvözlettel C.C.H.
U.i.: Ha majd ezt a levelet olvasod, ne menj fejjel a falnak és ne kezd a hajad tépkedni, mert ezt tényleg neked címezték. Már csak rá kéne jönni ki az az C.C.H.
U.i.i.: Nem, nem Cha Chungheon írta, megnyugodhatsz. Ő sokkal elfoglaltabb.
U.i.i.i.: Skizofrén sem vagy, tehát nem kell tanácsot kérned senkitől sem. A lényeg, hogy légy végre önmagad! Azt mindenki jobban értékeli, hiszen tudod.
Vendég
Re: Choi Chang Ho
Gratulálunk, elfogadva!
Kedves Chang Ho!
Mielőtt belecsapnék az elfogadószövegbe, szeretném megköszönni a terjedelmes leírásokat, amik által tökéletes képet kaphattam a karakteredről és jobban megérthettem az előtörténeti részt. Mert nem vagy te egyszerű eset, az biztos. A külső leírásod a tükrökkel egyszerűen fantasztikus volt, mindent nagyon szépen érzékeltettél magaddal kapcsolatban, szinte láttam magam előtt a tükör előtt álló fiatal férfit, és mosolyogva képzeltem magam mellé, ugyanis a két méter helyett csak egy 162 centis "barát" lehetett Chang Ho-val, de mindenesetre vicces volt olvasni a dolgot, és nagyon tetszett a részletesség. Nem volt szükség képre, hogy magam elé képzelhessem a karaktered, szimplán az emlékezetemből hívtam elő az arcát (mondanom sem kell, hogy úgy sem volt kevésbé megnyerő külső téren, mint a képeden). Ami a leírásodat illeti... Te jó ég, ez a fiú. Hát nem szívesen lennék se a szomszédod, se az ellenséged, elképzelni sem tudom, hogy miként lennél képes akkor megkeseríteni az életem, de őszintén nem is akarok. Aranyos volt az oviból felhozott példa, de egyben picit ijesztő is. Nem lehet könnyű dolga annak, aki nem kedvel. Illetve anyukádnak sem, amiért ennyire más kép él a fejében rólad, de később magyarázatot adtál minderre és azt hiszem ilyen téren igazat tudok adni neked. Aztán jött az előtörténeted, amin nem kicsit ráncoltam a homlokomat, ugyanis egy csepp fogalmam sem volt a végéig arról, hogy ki lehet az, aki intelmeket mer intézni feléd. Aztán jött a csattanó, a befejezés, és nagyon nevetni kezdtem rajta. Igazán szórakoztató karakterlapot sikerült alkotnod, amit egy gyönyörű kasmírköntösre hajazó megfogalmazásban tálaltál, én pedig csak ámultam azon, hogy ezt így is lehet. Igazán kreatív volt tőled ez a dolog, szóval tényleg minden elismerésem a karakterlapért. Nem is tartanálak fel tovább a nyálcsorgatásommal - mert órákig tudnám még csinálni - inkább fuss és foglald le a csinos pofidat, és hagyd, hogy magával ragadjon a világunk! Köszönöm az élményt, remélem majd egyszer összefutunk a játéktéren. További jó játékot kívánok neked!
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|
Pént. Márc. 04, 2022 7:26 pm by Jung Hwayun
» Avatarfoglaló
Csüt. Márc. 03, 2022 12:02 am by Jung Hwayun
» Névfoglaló
Szer. Márc. 02, 2022 11:57 pm by Jung Hwayun
» Jung Hwayun
Szer. Márc. 02, 2022 10:01 pm by Jeason Jensen
» Elkészültem!
Szer. Márc. 02, 2022 7:32 pm by Jung Hwayun
» Wang Sarah
Vas. Okt. 10, 2021 10:03 pm by Wang Sarah
» Choi Sung-Hyun
Vas. Okt. 03, 2021 10:55 pm by Kim Eun Bi
» Fujisaki Hana
Vas. Okt. 03, 2021 9:40 pm by Kim Eun Bi
» Kim Eun Bi
Hétf. Szept. 20, 2021 7:17 pm by Kim Eun Bi