Syd & Hiro - When I miss my Sis
Syd & Hiro - When I miss my Sis

Nagyot sóhajtva az ajtó előtt várakozom. Pár másodperce érkeztem a testvéremhez, azonban még nem kopogtam be hozzá, még erőt gyűjtök mindenhez. Szégyenlem magam, azért, amit tettem, pontosabban nem tettem. Olyannyira összegyűltek a fejem fölött a felhők, hogy elhanyagoltam a húgomat, aki miattam utazott több ezer kilométert, hagyta ott a hazáját, a családját mindenét, és ezt kapja tőlem. Szörnyű nővér vagyok, ezt elismerem, sőt teljesen megértem, ha látni sem szeretne egy ideig, vagy elküld a halál faszára a dolgaimért. Nem ellene szólt semmi, én nagyon szeretem őt, imádom, amiért van nekem, és lehet egy testvérem, akit szeretek, ezért érdemelne jobb nővért nálam. Megint magam elé helyeztem a problémáimat, holott az övéi nagyobbak, mint az enyémek.
Nyúlok az ajtó felé, viszont megint visszahúz valami, még nem merek a szemébe nézni. Az emberek már idiótának nézhetnek, amiért itt állok, és nem megyek be. Ebben a pillanatban jobban félek a reakciójától, vagy épp attól, hogy elküld, mintsem apám bármelyik tevékenységétől értem, ellenem. Már Syd az egyik személy, aki nekem a családot jelenti, ha ezt eddig nem játszottam el a hülyeségeimmel. A faterunk tevékenységei inkább fizikailag fájnak most már, mintsem érzelmileg, bár még teljesen nem mondtam le róla sem. Végül kopogok egyet, majd, hallom, hogy bejöhetek. A fa tompító hangja miatt nem hallom melyik lány adja meg a beengedést, lehet a szobatársa. Innen már nincs visszaút, lenyomom a kilincset, aztán benyomulok a szobába. Ketten vannak, de engem Syd érdekel most. Szofi érzi rajtam a feszültséget, talán emiatt hagyja el a helyiséget, így ketten maradhatunk.
- Szia – köszönök a húgomnak, és elindulok felé, karjaimat széttárom, hátha megölelhetem. Teljesen megértem, ha nem szeretné, abban az esetben elfogadom a döntését.
- Hogy vagy? A lábad milyen? – teszem fel a következő két kérdés, immár verbálisan. Sajnos a lábáról sem érdeklődtem, ami szintén a hanyagságomra utal. Igaz a mondás, miszerint utólag okos az ember, ez esetemben sincs másként. Egy igazi farok voltam a nővel, de magamnak, illetve neki is megígérem, hogy, ha most megbocsájt, vagy később, akkor ő lesz az egyik személy, akivel rengeteget fogok törődni. Még nem fejeztem be vele a beszélgetést, ha megpróbál elküldeni makacs leszek és nem megyek, bocsánatot fogok kérni. Őszintén!
Remélem tetszik és nem késő <3 | AOA - Tears Falling



- Hozzászólások száma :63Age :20Join date :2017. Jun. 02.Ahol élek :JiHyuk lakásában
Re: Syd & Hiro - When I miss my Sis


Szóval, kissé morogva léptem be ma a szobába, biztosítva arról Sofit is, hogy nincs jó kedvem, miután elordítottam magam, hogy én ma már pedig kurvára nem fogok tanulni. Szerintem egy kezén megszámolhatja, hogy hányszor is hallott összesen káromkodni, ezért is volt extra a dolog. Amúgy tudtam, hogy fogok, de előtte kis kihúzóként biztosítottam magam, hogy a lábkörmöm állapota most fontosabb. Mert amúgy a térdig érő csizmáimból majd pont a lábkörmöm fog kilátszódni... Na mindegy. Gyorsan elő is kaptam a terjedelmes pedikűr készletem az ágy alól, és ráérősen kezdtem el lemosni a lepattogott nagyon pink lakkot.
Épphogy levágtam, és elkezdtem festegetni a nagylábujjamon a körmömet kékre – ha már tél van – hallottam a kopogást, és hagytam figyelmen kívül is, mert Sofi már amúgy is kiszólt, hogy szabad, akkor nekem nem kell. Fogalmam sem volt ki lépett be, de pasira tippeltem volna, mert csak a szemem sarkából érzékeltem ahogyan a szőke lány elhagyja a szobát. Ettől függetlenül nem fáradtam azzal, hogy felnézzek, mert még mindig a kezemben volt a csöpögő lakk. Mindennek hálát adtam akkor, amikor Hiro hangját hallottam meg. Éreztem, ahogyan lassan egy gúnyos nevetésszerű valami hagyja el a számat, és nagy műgonddal fordítottam a figyelmem a kis lakkos üvegcse felé.
- Téged is látni? – kérdeztem a hangomban tettetett kedvességgel, miközben a középső ujjamra kentem egy újabb rétek festéket – A lábam meg izmos, formás és kifejezetten szexi, szokták mondani, hogy szemrevaló. Eddig még nem tűnt fel? Elég hosszúak pedig.
Azt már nem említettem neki, hogy a rögzítő amúgy lekerült róla, ami helyén tartotta a csontokat, és a műtét sikeres volt. Nem ezt kérdezte, én csak arra válaszoltam, ami felől amúgy is érdeklődött.
Re: Syd & Hiro - When I miss my Sis

Kínos beszélgetés fogja kezdetét venni, amint belépek a szobába. Muszáj meglépnem ezt, én rontottam el az elején, Syd nem tehet semmiről. Feszülten lépek be, a szőke lány ezt érzékeli, ezért el is megy. Fáj, amiért nem néz rám, nem a tekintetemet keresi, mégis megértem miért ilyen. Nevetése még jobban a szívembe hatol, őszintén nem erre számítottam. Nem virágokat akartam vele szedni, miközben pónikon lovagolunk, mégsem így képzeltem el.
- Próbálkozom – újabb szavak hagyják el a számat. Amit most fogok neki mondani, az mind őszinte lesz, semmi hazugság nem lesz bennük, nem mintha egyébként hazudnék a szeretteimnek. Nekik képtelen vagyok, megadom a tiszteletet, amit érdemelnek. Egyszer nem tettem meg, és sorscsapások tömkelegét zúdította ránk. Akkor fogadtam meg magamnak. Rákérdezek a lábára, amire nem azt a választ kaptam, amit szerettem volna. Legszívesebben megforgatnám a szememet, rávágnám, hogy „te hülye, nem így gondoltam”, azonban ebben a pillanatban nem érzek helyénvalónak.
- A rögzítő helyretette? Mennyire kell pihentetned? – nem titkolt célom, hogy a kapcsolatunk javítása érdekében elvigyem valahová. Szeretném, sőt akarom, hogy visszaálljon közünk a testvéri viszony, mert szükségem van rá, a kemény véleményére, ami megmondja a tutit, hogy visszahúzzon a földről, ha odakerül, de legjobban a húgomra van szükségem, akire mindennél jobban vágytam régen, és baromságok ezreivel szúrtam el a kapcsolatunkat. Nem vagyok mindig jó testvér, biztos rengetegszer akasztottam már ki, viszont inkább nézzen facepalm fejjel rám, mint szomorú legyen miattam.
- Szerintem tudod, miért vagyok itt. Szeretnék bocsánatot kérni, amiért elhanyagoltalak, nem foglalkoztam veled, és mindent eléd helyeztem. Nem fogok kifogásokat keresni, inkább arra törekszem, hogy megint ugyanolyan jó viszonyban legyünk, mint régen. Rosszul mutatom ki, de szeretlek, imádlak, olyan testvér vagy, akire mindig is vágytam, mégse úgy bántam veled, semmibe vettelek. Sajnálom, nem így akartam. Szeretném, ha megint eljárnánk mindenfelé, megosztanánk egymással a gondjainkat, gondolatainkat, kibeszélnénk a ribancokat, akik rámásztak a kiszemeltedre, vagy az én pasimra. Ha még egy lehetőséget adsz, mindent máshogy csinálok – nem hadarok, mindent nyugodtan mondok el, azonban nem engedem, hogy beleszóljon. Kettőnk közül ő az erősebb, de most nem én beszélek. A végére könnyek gyűlnek a szemembe, ebből láthatja a szavak igazságát. Syd, kérlek, könyörgöm!
Remélem tetszik és nem késő <3 | AOA - Tears Falling



- Hozzászólások száma :63Age :20Join date :2017. Jun. 02.Ahol élek :JiHyuk lakásában
Re: Syd & Hiro - When I miss my Sis


Arra amit mondott, csak halkan mordultam fel, és alattomos kis mosollyal ráztam meg a fejem, de inkább nem mondtam semmit. Amúgy sem érezném magam jobban attól, ha megaláznám még jobban, és ez furcsa. Úgy néz ki jellemileg legalább már annyira fejlődtem, hogy nem gyalogolok végig mindenkin a saját érdekemben. Elég nagy dolog, nem?
- Tisztában vagy egyáltalán azzal, hogy miért volt rajta, és mi volt a lábam pontos baja? – emeltem rá először a tekintetem, ami kifejezetten hitetlenkedő volt – Hogyan is lennél tisztában a dologgal, amikor egyszer sem kérdezted meg, hogy mi van vele?
Pedig a baba miatt ő is rengetegszer ment kórházba. Kérhettünk volna közös időpontot, és akkor nekem sem kellett volna egyedül elszenvednem magam odáig, vagy tök sok pénzt kidobni az ablakon taxira. Mindegy, ezt már nem akarom felemlegetni, mert semmi értelme.
A bocsánatkérése viszont már más tészta volt. Kifejezetten őszintének tűnt, és ahogy végignéztem rajta tényleg láttam, hogy nagyon sajnálja a dolgot. A szám szélét rágva éreztem, ahogyan az áldott jó szívem – vicces – lassan engedni kezd, de nem akartam ilyen könnyen megadni magam. Folyton Han Byul szavai csengtek a fülemben, és ha igaza volt a fiúnak, akkor nem sok jót kecsegtet számunkra a jövő.
- Nem tudom Hiro – fordultam el végül – Nem tudom, hogy akarom-e az egész gyötrelmet. Baromi sok dolgom van most a vizsgák miatt, a családom miatt, ott vannak az edzések, a rengeteg lehetőség, amivel élni akarok. Tudod, hogy mennyire tudatosan használom fel az időmet, és most eléggé be vagyok osztva. Nem arról van szó, hogy nem akarok veled lenni, egyszerűen csak úgy terveztem a továbbiakat, hogy rád nem számítottam.
» Hyurin 1.0
» Same faces
» WooHee&YiAn
» Syd and Seo Jun
» Syd & Hiro - When I miss my Sis
» Hong Ah In
» My sillyboy and the drugs ~
» Yian & Sky 2.0