Kang Jihwan
1 / 1 oldal • Megosztás
Kang Jihwan
KANG JIHWAN
Ilyennek látják a külsőmet
• magasság: 182 cm.
szem szín: barna.
hajszín: fekete.
testalkat: sportos.
tetoválások: -
piercing: -
ismertetőjelek: single eyelids, pisze orr, csókolni való száj.
sebhelyek: tele van sebhellyel, de ezek között három magasodik ki. A jobb karján egy vágásnyom, a bal vállán egy kutya harapásnyom és egy műtéti heg a vádliján.
Ilyennek tartanak
White like clouds Mindene a család és a barátok. Bármit is magáénak tud, azt azonnal megosztaná, egy üzenetre is azonnal ugrik akár az éjszaka közepén is. Mégis elrejti minden érzelmét, mert retteg. Retteg, hogy kiszagolják, kik fontosak neki, nem engedheti meg magának, hogy gyenge pontja legyen. Kitűnő tanuló, remek sportoló, mégsem élvezheti, mert dolgoznia kell, hogy egy napon átvegye a “céget”. Tisztelettudó és mindig udvarias. Imádja a női nemet, maga alatt, maga felett, maga mellett, de csak és kizárólag rövidtávon. Aktuális hölgyét elkényezteti, de sosem árul el magáról semmit, és kényszeríti magát, hogy ne essen szerelembe, nehogy fájdalmat okozzon bárkinek is. Sosem érdekli, ha önmagának fájdalmat okoz, reggelre minden elmúlik...
Black like the night
Nincs benne kegyelem. Ökle olyan súlyosan és könyörtelenül csap le, mint egy hóhéré, szeme nem rebben, szája nem rándul. Erős és kimért, pontos, megbízható. Ha hibázik, méltósággal viseli a büntetést, és azonnal osztja a pofonokat ha mást kap rontáson. Hideg, csak a feladatra öszpontosít, de a munka végeztével törődnie kell a munkatársallak, így néha kijön belőle az állat, főleg ha iszik. Agresszív és hirtelen, verekedésbe keveredik, balhét okoz, majd másnap csak a sebhelyek emlékeztetik mit tett. Kettős életet él, azt mutatja, senki és semmi nem szent neki. De elrejti a valódi arcát, mert a gyengeségre nem kíváncsi senki.
Hasznos információk
Státusz: normál karakter |
Becenév: Jihwan |
Születési hely és idő: 96.12.12. Incheon |
Play by: Kim Jisoo |
Csoport: egyetemisták |
Iskola neve: SNU |
Lakhatóság:Kollégium |
Szak vagy irányultság: építészmérnök |
Évfolyam: másodév |
Életem egyik darabkája
Bakancs a bordák között. Hallja, ahogy reccsen, éles fájdalom veszi át az uralma az agya alatt, de az adrenalin segítségére siet. Úgy pattan fel, mintha csak tűt döftek volna a talpába, és semmi baja nem lenne, úgy ugorva a szakállas, magas férfinek.
Megöllek te szarházi, pont, mint anyádat!
Megérdemli, ezzel áltatja magát, ahogy három ököl egyszerre fúródik a gyomrába. Pedig csak három árut szállított máshova, mint ahova kellett volna. Nem tehet róla, ha az őszülő férfi rosszul írta le a címeket, és összekevert néhány dolgot, idősödik, mindenkivel előfordul. Összegörnyedve, a fal mellett lecsúszva nézi a távolodó alakokat.
Hányszor mondtam, hogy ellenőrizd a címeket? Hogy fizettek-e?
A férfi, akivel minden este együtt söröznek, most guggolva, a térdén támaszkodva szemléli a felszakadt bőrt ajkain, hajánál fogva forgatva meg egy kicsit a fejét, hogy megnézze, nem marad-e nyoma a sérüléseknek. Máskor nem hagyná, elrántaná a fejét, felállna, és elmenekülne, de nincs ereje. Túl nagyot hibázott, túl sokat vesztetek, és ez még kevés volt, amit kapott érte. De most csak figyeli, ahogy a férfi ciccegve feláll, felkészülve, hogy a barna cipő, ami olyan drága volt, amit olyan nagy szeretettel van minden nap megtakarítva, lendülni fog. Mégis… hirtelen éri a fájdalom, zúzódott, repedt bordája megadja magát, ahogy az erős rúgás éri, másodpercek múlva elnyeli a sötétség. Eddig se érzett semmit, már rég megtanulta, hogy a férfi… a nevelőapja közelében nem érezhet semmit.
Passzold már Jihwannak azt a kibaszott labdát, Kim Hyuk! Nem védik!
Az izgalom, a versenyszellem, és az adrenalin dolgozik benne, ide-oda pattog, és mint a szélvész kerülgeti az előtte tébláboló – a játékosok, akik a dolgukat teszik és próbálják megállítani – fura egyéneket. Csak a labda érdes tapintására figyel, és a palánkra, ami előtte magasodik, hívogatva, hogy kétpontossal megnyerje csapatának a meccset. A meccs végét jelző óra közelít a nullához, tizedmásodpercek vannak hátra, mikor elengedi a labdát a levegőben, tökéletes ívvel. Az üdvrivalgás, ami a sípszó után harsan fel, benne is eltünteti a versenyszellemet, és már csak az öröm marad. Egy darabig. Nyerni akart, oka volt, hát sikerült. Ennél jobban nem tudott volna teljesíteni és ez neki elég. Így már el tudja viselni az újabb verést, az újabb megalázást, az újabb szállítást. Mert valahol élvezi, a hatalmat, hogy mindez majd az övé lesz. De most még átadja magát az ünneplésnek, a vállon cipelésnek, a tömeg hangjának. Élvezi a figyelmet, ami végre neki jár. A holnap még úgyis várhat. Reggelig még kiadja magából a feszültséget valakinél. Reggelig még szeretik.
Vendég
Re: Kang Jihwan
Gratulálunk, elfogadva!
Kedves Jihwan!
Végre itt vagyunk, írhatom az elfogadód sorait. *-* Amint megláttam, hogy visszatértél, első gondolatomat osztottam meg veled: én akarok itt körmölni neked, és így is lett. Csapjunk a lovak közé.
A leírásnak hála, olyan dolgokat is el tudtunk képzelni, amiket a képek nem adnak vissza, itt leginkább a sebhelyekre gondoltam. Elkezdett furdalni a kíváncsiság, hogy mik okozhatták azokat, azonban már jóval előbb, mint olvasva a kinézetedet. Azokat leszámítva egy igen jóvágású férfit tudhatunk magunk el, aki csalogatja a pillantásainkat. Ezt követte a jellem, ahol először a jó tulajdonságaidról olvashatunk. Szép, ahogy a családodra és a barátaidra figyelsz, hogy beáldoznád magadat értük. Megható volt olvasni ezeket a sorokat. Aztán jött a fekete leves, ahogy áttértem a második részhez. Kit kell megvernek és miért? Kik kényszerítenek ezekre? Meghűlt bennem a vér, amiért ilyeneket csinálsz fiatal korod ellenére.
Te kikészítesz, komolyan mondom. Itt is megjelenik az előbb látott kettősség, ami baromira tetszett. Ez első résznél megint nem tudtam szóhoz jutni. Az események képekként jelentek meg előttem, szépen forogtak az események, ahogy kellettek. Először nem volt tiszta, hogy kit vernek, de azt hiszem a végére teljesen világossá vált mindent. Sajnálom, amiért ekkora gond adódott néhány elírásból, és, hogy mindennap ilyeneket kell átélned. Senki nem akar ilyen életet magának. A második része már egy boldogabb darabkája az életednek, ahogy megnyeritek a kosárlabda meccset, ezzel büszkeséget hozva magadnak, az edződnek és a csapatnak is. gratulálok az elért teljesítményedért. Miért nem tudsz kimászni a másik melóból, és profi játékosnak szerződni? Sokkal könnyebb lenne az életed. Persze, azt a másikat nem lehet egyik pillanatról a következőre befejezni, jól mondom?
Nem tartalak fel a továbbiakban, foglald le a csodás pofidat, tarolj a pályám, és hódítsd meg a női szíveket.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|
Pént. Márc. 04, 2022 7:26 pm by Jung Hwayun
» Avatarfoglaló
Csüt. Márc. 03, 2022 12:02 am by Jung Hwayun
» Névfoglaló
Szer. Márc. 02, 2022 11:57 pm by Jung Hwayun
» Jung Hwayun
Szer. Márc. 02, 2022 10:01 pm by Jeason Jensen
» Elkészültem!
Szer. Márc. 02, 2022 7:32 pm by Jung Hwayun
» Wang Sarah
Vas. Okt. 10, 2021 10:03 pm by Wang Sarah
» Choi Sung-Hyun
Vas. Okt. 03, 2021 10:55 pm by Kim Eun Bi
» Fujisaki Hana
Vas. Okt. 03, 2021 9:40 pm by Kim Eun Bi
» Kim Eun Bi
Hétf. Szept. 20, 2021 7:17 pm by Kim Eun Bi