Nam Bo Mi
1 / 1 oldal • Megosztás
Nam Bo Mi
Nam Bo Mi
Ilyennek látják a külsőmet
Ha pár szóban össze kéne foglalni azt, hogy az öltözködési stílusa milyen, akkor csak a little black dress kapcsolatot használnám, ugyanis leggyakrabban tényleg rövid, fekete ruhákat visel, a ruhatárában pedig ezen kívül csak sötét színek és fehér található meg. Ez egy kicsit hasonló ahhoz, ahogyan a húga, Bo Ra öltözködik, de stílusban teljesen mást képvisel a fiatalabbnál. Bo Mi leginkább az finoman elegáns külsőt részesíti előnyben, amitől pontosan úgy néz ki, mint a tipikus pénzzel kitömött táskával futkározó, sznob libák. Ő maga is tudja, hogy ez így van, de egy kicsit sem tartja vissza attól, hogy a stílusát képviseltesse. Egész áthatja az elegancia, pont ezért igyekszik megóvni az amúgy porcelánfehér bőrét a naptól. Nyáron pont ezért visel szívesen széles karimájú kalapokat, hogy annak az árnyéka védje a bőrét, de kifejezetten lebarnulni amúgy sem szokott, inkább csak rákvörösre ég, pont ezért figyel mindig oda arra, hogy legyen elegendő naptej nála még akkor is, ha csak a sarki boltba ugrik le. Ehhez tökéletesen passzol az amúgy vékony testalkata, az egyértelműen finom csontozata és a lágy arcvonásai, így az egész lénye egyfajta babás hatást kelt. Mind e mellé sűrű, és kifejezetten hosszú hajkoronája teszi fel a pontot az I-re, amit általában kivasalva, vagy enyhe hullámokkal megbolondítva, ritkábban kontyban, még ritkábban felkötve visel. A csipkék, gyöngyök, és természetesen az akkora sarkú cipő, amiben minden normális ember kitörné a nyakát szinte alap kellékei a szekrényeknek, illetve rajong a dizájner táskákért. Smink téren általában a kevesebb néha több elvet vallva csak szempillaspirált használ rózsás hatású pirosítóval, és ehhez színben illő szájfénnyel vagy rúzzsal, illetve egy nagyon vékony tusvonalat szokott húzni a szempillatőbe. Ha valahol jelenése van, akkor is próbál a szolid külső mellett maradni, de akkor már képes merészebb cuccokat is felvenni. A külsejét tompító egyetlen kevésbé elegáns dolog, a helyes műköröm, amit csináltatni szokott magának.
Ilyennek tartanak
Legegyszerűbben talán a gyerek jelzővel lehet jellemezni, hiszen pontosan olyan, mint egy nagyra nőtt kislány. Egyfajta álomvilágot alakított maga köré, és ha valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné, akkor hajlamos hisztizni és követelőzni az emberektől. Pont ezért nem is túl okos lány, és a céljait nagy többségében nem tudja elérni. A szülei leginkább egy jó házasságban reménykednek a részéről, hogy a szépsége miatt talál majd egy akkora barmot, aki képes lesz eltartani, mert őszintén szólva nem ért semmihez a lány. Nem tanulja meg a humán tárgyakat, nem érti a matekot, szörnyű a kézügyessége. Talán az egyetlen égből csöppent tehetsége az énekléshez van, pont ezért szeretne majd egyszer énekesnő lenni. Emellett még van egy kis sznob beütése is a rigolyája miatt, hogy mindent késsel villával eszik, fél a pókoktól, elájul ha meglát egy gilisztát, és ha sáros lesz a cipője, vagy letörik a műkörme. Pont ezért is jelenthető ki, hogy egy végtelenül egyszerű lányról van szó, azonban nem csak a rossz tulajdonságoknál áll meg a mércéje. Egy nagyon kedves és közvetlen nőszemély található a kényeskedő, néha önző és hisztis lányban, aki habár egyáltalán nem viselkedik felnőtt módjára, ennek ellenére megvannak a tulajdonságai, amitől szerethetővé válik. Alapvetően nagyon őszinte, és ha valaki ugratja, akkor ugyanúgy vissza tud szúrni egy bizonyos határig. Nem kifejezetten érzelgős, de vannak érzései, ez pedig annyit jelent, hogy ha valakit megszeret, akkor azt a maga sajátos módján teszi, de képes lenne tűzbe menni érte, ha úgy van. Emellett még határozottan a rossz tulajdonságai közé tartozik az is, hogy túl sokat képzel néhány dologba, ezért hajlamos hatalmasat koppanni, ha valaki átejti, és akkor tényleg eltörhet nála a mécses több alkalommal is. Ilyenkor szépen el szokott vonulni a szobájába, és nyálas filmeket nézve tömi magába a fagyit, mert éppen nincs jobb dolga.Hasznos információk
Státusz: normál karakter |
Becenév: Bo Mi, Ribanc, Hülye, Hisztis... |
Születési hely és idő: 1993. december 1. |
Play by: Kim Jin Hee "Jei" |
Csoport: várolakók |
Foglalkozás: titkárnő |
Családi állapot: egyedülálló |
Iskolai végzettség: érettségi |
Életem egyik darabkája
…
- Ééééés, akkor bementem a Dékánhoz, aztán közöltem vele, hogy dugja már fel a seggébe az egész rohadt egyetemét, mert engem nem érdekel, ott fogom hagyni – dőltem hátra a székemben, és elégedett pillantásokat vetettem a testvéreimre, akik mind a ketten úgy néztek rám, mintha elment volna az eszem.
- Bo Mi, állj le – kezdte Bo Gum, mire én dühös pillantást vetettem rá, de ő csak elnevette magát – Figyelj, nem gáz, ha kibuktál.
- Persze, hogy nem. Sosem voltál valami okos – helyeselt Bo Ra is, akinek kedvem lett volna lenyomni a torkán a kanalamat.
- Te csak maradj csöndben, és beszélj rendesen az Unniddal! - morogtam neki, aztán inkább bekaptam egy falatot az epres fagyimból, ami amúgy tökéletesen harmonizált a rózsaszínes ruhám színével. Nem vagyok olyan hülye, mint amilyennek hisznek. Jó… Igaz, hogy a divat, és a szépségápolás sokkal jobban érdekel a tanulásnál és talán nem kellett volna az előadásokon folyton a sminkemet igazgatnom. Talán többre mentem volna azzal, ha jegyzetelek, de igazából egyáltalán nem érdekelt a szak, amire mentem. A középiskolában csak azért voltak jó jegyeim, mert magoltam, szóval amúgy tényleg nem vagyok valami okos, de azért megvan a magamhoz való eszem, csak nem vagyok annyira géniusz, mint Bo Ra.
- Igazából tudjátok, hogy egy csomó jó munkalehetőség van, amit diploma nélkül is megkaphatok – mondtam nekik, de még én is hallottam, hogy mennyire hamisan cseng a hangom. Nem volt semmilyen lehetőségem, vagy mentem sütögetni a csirkeboltba – fúj – vagy szemetet szedni – fúj fúj – vagy szakmát tanultam. Mondjuk tök szívesen lettem volna fodrász, de… a kézügyességem is nulla.
- Ezt te sem gondoltad komolyan – nézett rám a húgom, és még mielőtt elkezdte volna mondani, hogy mennyire idióta vagyok, belé fojtottam a szót azzal, hogy elkiáltottam magam, de olyan hangosan, hogy néhányan oda is fordultak hozzánk: - Akkor elmegyek idolnak!
Csend. Néma csend. Egyikük sem mondott semmit, de aztán éreztem ahogyan egyszerre kezdik összeborzolni az amúgy tökéletes frizurámat, amit reggel két órán keresztül csináltam, hé!
- Végre valamire használod is azt a csinos fejecskéd! – vigyorgott rám Bo Ra – Énekelni tudsz, aztán rázod egy kicsit a segged és máris meg van oldva az életed, amíg szép és fiatal vagy, utána meg majd az én nyakamra kerülsz, nekem kell ápolnom, pelenkázni téged, kiszedni a szarból…
- Ne legyél már ilyen közönséges – löktem meg a nő fejét, aztán elhúztam a számat – Úgy beszélsz, mint Oppáék…
- Csak te vagy ennyire finomkodó – szólalt meg végül Bo Gum is – Bár arra kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogsz táncolni. Menj trot énekesnek, ott nem gáz, ha a zene zavarja a füledet.
- Jó, akkor végre leszállnátok rólam? Mikor mutatod be a menyasszonyod? – néztem rá jelentőségteljesen, és a szemem sarkából figyeltem, ahogyan Bo Ra is felé fordul. A nő, akinek a személye mindig homályba veszett. Csak említette, de soha nem hozta haza, pedig aztán mindannyian tudjuk, hogy milyen durva procedúrán esnek át a menyasszonyok a szülői vizit miatt. Azt hiszem soha nem akarok házasodni. Nem vagyok az a fajta nő, aki csak úgy kiszolgálja a férjét, mert azt mondták neki.
- Szerintem nincs neki – kezdte Bo Ra, mire ránéztem és rögtön bólogatni kezdtem. Valószínűleg azért nem hozta még haza, mert nem volt mit.
- Vagy lehet megbolondult és már képzeleg. Kitalált magának egy menyasszonyt! – kaptam a szám elé a kezem, és már nyúltam is a telefonom felé, hogy tárcsázhassam a diliházat, de persze csak szívatni akartam a csávónkat.
- Oppa jól vagy? Nem fáj a fejed? Nincs lázad? – pattantam fel, és fontoskodtam egy sort körülötte, aztán megpillantottam… Azt amit soha nem tudtam volna elképzelni, hogy lehetséges.
- Te várj, hogyan tudtad kifordítva felvenni az inged? – húztam el a zakóját, közszemlére téve a nem rendeltetésszerűen viselt ruhadarabot – Ilyen lehetséges egyáltalán?
- Hülye vagy megint. Hagyd békén és ülj le – rivallt rám a húgom, én pedig még visszaadtam Bo Gumnak a hajborzolást, és megtettem amit kért. Ez volt az első olyan alkalom, amit ennyire felhőtlenül, és egymást szívatva töltöttünk el, amióta Bo Young börtönbe került. Talán pont ezért is választottuk a fagyizót. Mindig együtt csentük a pénzt a jeges édességre, így olyan mintha valójában nem lenne bezárva, csak túl sok dolga volt, ezért az utolsó pillanatban lemondta a találkozót.
…
- Vége van.
- Minek? – vontam fel a szemöldököm. Azért arra nem számítottam, hogy majd tényleg dobva leszek. Na nem mintha sokat képzeltem volna a dologba, ő csak egy kisfiú volt, aki tanulni szeretett volna egy nőtől, de ettől függetlenül azért elég szórakoztató volt ahhoz a dolog, hogy még felkeressem. Mindig szerettem fiatalabb srácokkal kavarni, mert ők elhitték, hogy egy istennő vagyok, nem pedig egy átlagos nő, aki csinos. Jó érzés volt az ilyesmi, kavartam már a húgommal egyidős pasikkal is, amiért a galád nőszemély mindig pedofilnak, vagy liliomtiprónak nevezett, és néha elküldött a kisiskolákba is, hogy én biztosan ott találnám meg a számomra tökéletes párt. Ilyenkor beintettem neki, ami amúgy rám nem volt jellemző, szerintem a legdurvább káromkodás, amit valaha kimondtam az az volt, hogy „pukkadj meg”.
- Hát mindennek. Köztünk.
- Mert volt bármi is? – vontam fel az egyik szemöldököm, de magamban valami folyamatosan azt ordította, hogy volt, VOLT basszus, mert randiztunk, meg egyebeket is csináltunk, ami azért annyira nem publikus, de mindegy is.
- Nem – vigyorodott el pimasz módon, nekem pedig kedvem lett volna felpofozni érte, de lefogtam a saját kezem – Akkor holnap találkozunk az egyetemen. Noona
Vendég
Re: Nam Bo Mi
Gratulálunk, elfogadva!
Őszintén, ahogy megpillantottam a lányt, azt gondoltam, ő is ugyanolyan lesz, mint Bora, legalábbis személyiségét illetően igen. A külsőd hasonlóan gyönyörű, mint az övé, de mivel nem vagytok ikertestvérek, ezért mégis különböztök. Tetszik a kifinomult stílusod, ahogy felvonod magadra a figyelmet, a ruháid eleganciájával, illetve a genetika is biztos közrejátszik. De aztán jött a belső, és rájöttem mekkorát tévedek. Hallottam a karakterről, volt hozzá szerencsém, mégis tudtál meglepetést okozni az egésszel. Valamennyire magamat láttam a lányban, az álmodozós résznél főleg, de ki ne tenne ilyesmit? A gyerek jelzőt illetően, annyit fáznék hozzá, hogy ez teszi aranyossá a lányt, de aztán megláttam a többit, és sajnálni kezdtem a lányt. Ügyetlenke, butácska, de mégis emelt fővel megy az utcán. Nem sok ilyen karaktert olvastam, mindenki a legjobbra törekszik, ebből kifolyólag örülök neki, hogy hasonló nő is képviselteti magát közöttünk. <3
Az ET-det rögtön egy aranyos leírással kezded, amiben megmutatod az eddigi gondolataidat. Tetszik a testvéreidhez fűződő viszonyod, teljesen úgy történtek a dolgok, vagy képzelted őket, ahogy néhányan teszik, akiknek nincsenek ilyen közelálló emberek az otthonában, csak aztán jön a sors, és mindent elront, az illúziókat pedig lerombolja. Az első jelenet nagyon aranyos, teljesen megelevenedik előttem, ahogy ültök egymással szemben, és oltogatjátok a másikat. Az ilyen családi pillanatokat nagyon szeretem, olyan meghatóak, és többet megtudhatunk néhány emberről. Senki sem szereti bevallani, ha elront valamit, főleg nem a tesók előtt, mert ők lecsapnak, és utána le sem lehet vakarni őket, ezt emlegetik hosszú ideig. A munkalehetőségek elég csekélyek, viszont okosan húztad ki magad a csávából és hoztad fel az idol lehetőséget. Ne rettentsen el senki, és semmi, ha tényleg olyan jó a hangod van, akkor próbáld meg, veszíteni valód nincs, az lenne a baj, ha nem tennéd. A következő jelenet egy szomorúbb felvonás, ahol véget ér valami. Szomorú minden, mégsem úgy érzékeltetted, inkább semmilyennek tüntetted fel… legalábbis az elején, mert utána nekem is kedvem lett volna megcsapni a srácot, amiért ilyet mer mondani neked. Egy ilyen szép nőt dobni, hát ő sem százas. Találd meg, és beszélgess el vele, vagy csábítsd vissza!
Ezennel utadra engedlek, foglald le, amit le kell, és irány a pálya.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|
Pént. Márc. 04, 2022 7:26 pm by Jung Hwayun
» Avatarfoglaló
Csüt. Márc. 03, 2022 12:02 am by Jung Hwayun
» Névfoglaló
Szer. Márc. 02, 2022 11:57 pm by Jung Hwayun
» Jung Hwayun
Szer. Márc. 02, 2022 10:01 pm by Jeason Jensen
» Elkészültem!
Szer. Márc. 02, 2022 7:32 pm by Jung Hwayun
» Wang Sarah
Vas. Okt. 10, 2021 10:03 pm by Wang Sarah
» Choi Sung-Hyun
Vas. Okt. 03, 2021 10:55 pm by Kim Eun Bi
» Fujisaki Hana
Vas. Okt. 03, 2021 9:40 pm by Kim Eun Bi
» Kim Eun Bi
Hétf. Szept. 20, 2021 7:17 pm by Kim Eun Bi