Park Sung Joon
1 / 1 oldal • Megosztás
Park Sung Joon
Skyler Sung Joon Park
Ilyennek látják a külsőmet
Tudom, hogy imádsz, szóval pontosan tudod, hogy nézek ki, ugyanis az én képem lóg a faladon. Tudod, ott van a poszter, hét sráccal, abból egy elfogadhatóan néz ki, öt majom, és van az a szexi, valahol középen. Mert mindig középen állok, amiért vizualitásban a többiek felett állok. Nem, nem csak arról van szó, hogy karakteres arcom lenne, egyértelműen én vagyok a banda leghelyesebb tagja. Mi? Hogy több LHT poszter is található a faladon? Hát attól még felismerhető vagyok, mindig más színű haja van, vágod. Volt már vattacukorszín árnyalatú, szőke, barna, mindenféle, csak épp fekete nem, mert az unalmas, és beolvad a tömegbe, ezért nem szeretem, kivéve ha ruhákról van szó. A magasságomat tisztán láthatod, köszöni szépen, elvan mind a 181 centijével, a súlyom viszont nem publikus. Érdekelne, mi? A profilomban benne van, de jóval kevesebb a normálisnál és tudom, hogy vékony vagyok, de a bőröm alatt pár réteg izomzat megtalálható. Nem túl sok, nem mondanám, hogy el tudom törni a gerinced már azzal, hogy rád néztem, de azért valamennyivel még mindig rendelkezem. Mindennek ellenére azt mondom, hogy ne nézegesd a testem, mert én biztosan nem szoktam mutogatni. Öltözködés? Túl kíváncsi vagy... Menj ki az utcára, keresd meg a srácot a bő, fekete ruhákban, és az talán én leszek, talán nem... Na, most már igyekezz a dolgodra, mert frusztrálni a jelenléted, nem bírok ennyi időt emberek között.
Ilyennek tartanak
A stúdiózás, a tánckoreográfia gyakorlása – ami nekem nem megy valami jól, ezért titokban még többet gyakorlok – és néhány tagnál az esetleges fogyókúra, vagy edzés elengedhetetlen a comeback előkészületei előtt. Ilyenkor szeretem a legjobbat kihozni magamból és az általános nemtörődömségemet a háttérbe szorítani, mert túlságosan is túlteng bennem a versenyszellem és szívesen kerekedem a többiek felé mind a dalokban, mind a kinézetben.Mivel a többiekkel nem igazán szoktam beszélgetni, időm bőven volt rá, nekik meg már az első hetekben a tudtukra adtam, hogy ha nem szólok hozzájuk valamiért, akkor hagyjanak békén, ami rendszerint meg is történik. Na nem, tuti nem félnek tőlem, inkább csak hasonlóképpen ők sem bírnak, ezért inkább nem keresik a társaságomat feleslegesen. Számomra ez pedig tökéletesen megfelel, sőt talán egy picit még jól is esik, hogy legalább ennyi figyelmesség szorult ebbe a bagázsba.
Valahogy… Valahogy tényleg annyira vágyom most a magányra, hogy Nicoval sem akarok összefutni. Mondjuk ennek nem konkrétan ez az oka, inkább az enyhe, lilás színű haj amit festettek nekem, ugyanis most ez lett számára a legfőbb szórakozás. Már kezdett elegem lenni abból, hogy nem tud röhögés nélkül elmenni mellettem, ezért inkább közöltem vele, hogy bassza már meg magát, és visítson tőlem távolabb, mert a finom érzékszerveim nem tudják elviselni a hangját.
- Maradjatok kussban, jó? – kiáltottam el magam meg sem mozdulva, aztán egy másodperc után folytattam – Legalább addig, amíg visszajön, különben mindenkit elpicsázok.
Mi a faszért vagyok ezekkel összezárva, és miért nem engedik, hogy hazaköltözzek? Még indokom is lenne, hiszen vigyáznom kéne anyára, de a cég valamiért nem akart belemenni a dologba. Na igen, ezért is vagyok mostanában olyan idegállapotban, hogy azt hiszem beledöglök a dolgokba, mert folyamatosan várom a telefont, hogy anya rosszabbul lett, vagy rosszabb esetben meghalt…
Érdekes módon ma pont én voltam az, akinek egy picit megtört a koncentrációja, holott általában szeretem szekálni azokat, akik elrontják a koreográfiát, vagy hülye fejet vágnak a felvételen. „Még ezt sem tudjátok megcsinálni?” Mindig az én számból hangzott el ez a kérdés, és most a forgatás is miattam lett felfüggesztve és holnapra haladva, mondván, hogy „a jégherceg biztosan beteg, mert vigyorog és képtelen odafigyelni arra amit csinál, inkább dolgozzunk holnap kétszer annyit”. Lepöccintettem a cigim hamuját, és egy picit elgondolkoztam a múlton. Amikor utoljára találkoztunk teljesen máshogyan néztem ki, elegánsabb ruhákat hordtam, és a hajam is rendezetten állt. Egyáltalán nem lepődnék meg, ha azt mondaná, hogy rám sem ismer, mert már egyáltalán nem tűntem jó gyereknek, hanem pontosan olyan voltam, mint amilyennek éreztem magam. A stílusomról lerítt a hanyagságom és a lazaságom, de ez nekem tetszik.
- Nem. Láttál. Semmit. – mondtam neki nyomatékosan, és cserébe aláírtam a csuklóját. Mindig van nálam fekete filctoll erre az esetre. A rajongók miatt felkészültnek kell lenni. A pultra dobtam az első bankjegyet, ami a kezem ügyébe akadt, amibe kétszer is belefért volna a piánk összege, de nem számít, talán egy kis zsebpénz elég neki, hogy hallgasson. Ha meg nem, akkor érvénybe lép a másik opció.
- részletek Skyler naplójából
Hasznos információk
Státusz: normál karakter |
Művésznév: Skyler |
Születési hely és idő: L.A. USA, 1993. május 4. |
Play by: Lee Taeyong |
Foglalkozás: Idol |
Tagság kezdete: 2014 szeptember 14. debütálás |
Cég/Entertainment:JYP Entertainment |
Bandán, csoporton belüli rang: visual, vocal |
Életem egyik darabkája
- Skyler – javítottam ki. A bátyámhoz hasonlóan én sem használom nagyon a koreai nevem, sőt kifejezetten furcsa ezt hallani, arról meg nem is beszélve, hogy mennyire utálom ha becézgetnek. Még a másik becenevemmel sem vagyok kibékülve, csupán két embertől vagyok hajlandó elhallgatni, mert ha mással nem is, ezzel legalább jelezhetem feléjük, hogy közvetlenebb a viszonyunk, mint másokkal, amúgy néha rájuk is szoktam morogni.
- Rendben, akkor legyen Skyler. Ez lesz a művészneved is gondolom.
- Aha. – válaszoltam, mire egy hatalmas sóhaj kíséretében nézett fel rám.
- Lehetne, hogy többet beszélsz egy picit? Meg kéne írnom a profilod mielőtt szerepeltek a Weekly Idolban, és így elég nehéz… - mosolygott rám feszélyezve. Biztos voltam benne, hogy idegesíti a szótlanságom, de akkor menjen el a náthásba, nem szoktam beszélni. A kérdésére is csak megvontam a vállam és egy apró mosoly költözött az arcomra, amikor láttam a frusztrációját. Vicces volt ahogyan kezdett vörösödni a feje.
- Nem tudnál mondjuk mindig így mosolyogni? Ez is elég vérszegény, de legalább az embert nem veri ki a víz attól, ahogyan méregeted – egyből lefagyott az apró kis vigyor az arcomról, és felvont szemöldökkel néztem, rá, hogy aztán megint egy szóval válaszoljak neki: - Nem.
- Jó, akkor maradjunk a profilnál… Van valami különleges tehetséged? – nézett rám, mire én elgondolkoztam. Pontosan tudom, hogy ez alatt mit ért, mondjuk utánoznom kéne viccesen mások hangját, vagy ilyesmi, de én nem igazán vagyok ez a fajta.
- Nem vagyok vásári majom – vontam meg a vállam, aztán tőlem szokatlan módon folytattam – Gitározom. Meg zongorázom.
Figyeltem ahogyan felírta a dolgot, és nem erőltette tovább a témát. Szerintem elégedett volt azon, hogy a Skyleren kívül más is a papírra került.
- Oké, akkor folytassuk. Mi a hobbid? – nézett rám megint, én pedig csak a semmibe bámulva vontam meg a vállam.
- Szoktam cigizni. – igen, nagyjából ennyi. Ha nem dohányzok, akkor általában csak a gitáromat pengetem, vagy dalt írok, meg ilyenek, de az gondolom senkit nem érdekel, unalmas hobbik ezek. Sajnálom, hogy én nem szoktam hegyekről ugrálni vagy ilyesmi.
- Ezt nem írhatom bele – megint mosolyra fakasztott a felháborodása, amitől persze csak még dühösebb lett – Miért csak akkor tudsz vigyorogni, ha felidegesítesz valakit?
- Mert.
- Na jó, Skyler… Ha nem működsz együtt… - sóhajtás, és nem fejezte be. Pontosan tudja, hogy nekem is a bandában van a helyem, mert népszerű vagyok. A fejesek meg gondolom úgy vannak vele, hogy amíg nem okozok nyilvánosan bajt, meg a banda nyereséges, addig a menedzser simán elboldogul egy kissé szófukar és rideg kölyökkel.
- Mennyire állsz közel a bandához?
- Mindenkit utálok – na igen, ez így általánosságban igaz rám, és ennek nincsen különösebb oka. Nem vagyok depressziós, nem akarok meghalni, egyszerűen csak utálok mindenkit és pont.
- Akkor mit keresel itt?
- Nem tudom.
- Skyler…
- Nem utálok mindenkit – sóhajtottam fel, és megmasszíroztam a halántékom – Nicoval közel állunk egymáshoz.
Apró koppanás. Kiesett a toll a kezéből, mire frusztráltan néztem rá.
- Mi van? – a hangom üresen csengett, de csak azért, mert én is ismerem a bizonyos határokat és azért tényleg nem akarom, hogy kivágjanak.
- Mennyire közel?
- A legjobb barátom.
- Oké – megkönnyebbülés. Na jó, ez mégis mi a faszt gondolt, úgy komolyan? Hogy a sötét rejtekben talán beakasztok hátulról neki, vagy mi?
- Adja oda a tollát és a papírt kérem – nyújtottam felé, ő meg mit sem tudva, a kezembe nyomta az íróeszközt, de szerintem már abban a pillanatban megbánta, ugyanis a papírra jó nagy, nyomtatott betűkkel ezt véstem rá: NEM VAGYOK BUZI!
- Folytatjuk? – néztem rá félrebillentett fejjel, de ő csak megrázta a fejét. Én pedig úgy néz ki ritka jó kedvemben voltam, mert amikor felálltam és az ajtóhoz indultam megfordultam és azt hiszem több dolgot mondtam ki, mint egész életemben összesen:
- A nevem, Park Sungjun, 24 éves vagyok. Los Angelesben születtem, ezért folyékonyan beszélem az angol nyelvet. A családom tehetős, és a gyerekek között még van egy bátyám, akinek nem fogom elárulni a nevét. Pár éve költöztünk vissza Szöulba, mert csak. Amúgy volt kint egy bandám, és rock zenét hallgatok, illetve néha szoktam olvasni is. Nem igazán szeretek sportolni, csak kocogok ha nagyon muszáj. A vércsoportom… B.
- Hát azt észrevettem! – nézett rám fáradtan a menedzser, én pedig megint elmosolyodtam – De komolyan nem tudnál mindig ilyen lenni, és beszélni?
- Nem.
- Aiiishh, ez a kölyök. Na jó, takarodj, még mielőtt én váglak ki innen!
Vendég
Re: Park Sung Joon
Gratulálunk, elfogadva!
Kedves Sung Joon!
Nem értem mi bajod van a koreai neveddel, hogy nem szereted, de... akkor is így hívlak. Na jó nem, mert a Skylert megszoktam, és csupán ez az egy szerencséd van. Kezdem rosszul érezni magam amiatt, hogy minden karaktereddel sokat vársz az elfogadóra, plusz még az elfogadó szövegek is teljes mértékben pocsékok, amiket kapsz, de azt hiszem ezt megszokhattad már. Teljesen visszakaptam a leírásokból azt a Skylert, akiről nekem meséltek, és nevetnem is kellett a szemétkedésed miatt, amit a menedzserrel leműveltél. Csodálom, hogy még nem vágott ki a bandából. Ha így lenne, akkor viszont nem lenne teljes az LHT csapata, úgyhogy viselkedj, hogy bent maradhass. Na, meg nincs kedvem lecserélni a poszteredet a falamon
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|
Pént. Márc. 04, 2022 7:26 pm by Jung Hwayun
» Avatarfoglaló
Csüt. Márc. 03, 2022 12:02 am by Jung Hwayun
» Névfoglaló
Szer. Márc. 02, 2022 11:57 pm by Jung Hwayun
» Jung Hwayun
Szer. Márc. 02, 2022 10:01 pm by Jeason Jensen
» Elkészültem!
Szer. Márc. 02, 2022 7:32 pm by Jung Hwayun
» Wang Sarah
Vas. Okt. 10, 2021 10:03 pm by Wang Sarah
» Choi Sung-Hyun
Vas. Okt. 03, 2021 10:55 pm by Kim Eun Bi
» Fujisaki Hana
Vas. Okt. 03, 2021 9:40 pm by Kim Eun Bi
» Kim Eun Bi
Hétf. Szept. 20, 2021 7:17 pm by Kim Eun Bi